Szellem és jellem – John Lukacs 100
„John Lukacsnak olyan intellektuális öröksége van, amit érdemes továbbadni az utánunk jövő generációknak” – hangzott el a Szellem és jellem – John Lukacs 100. című konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) 2024. január 31-én. Az esemény a John Lukacs Intézet zászlóbontása is volt, ami egybeesett a magyar származású történész születésének századik évfordulójával.
„John Lukacs, noha 1946-ban, 22 évesen családjával együtt az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, élete végéig megőrizte magyar identitását és közép-európaiságát” – emelte ki az eseményen Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora. Felelevenítette, hogy 2021 decemberében ünnepélyes keretek között adták át az NKE Szárnyépületében található John Lukacs Társalgót, amelyben a történész számos személyes tárgya és hagyatékának néhány kiemelkedő darabja is megtekinthető. 2024-től pedig a John Lukacs Intézet foglalkozik szellemi örökségének méltó ápolásával. Deli Gergely hangsúlyozta, hogy az Intézet kiemelt célja a nemzetközi kapcsolatokat érintő stratégiai kutatások és programok, valamint színvonalas nemzetközi konferenciák szervezése és megvalósítása, ezzel is elősegítve egyetemünk és Magyarország nemzetközi kapcsolatainak építését.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója úgy fogalmazott, szerették volna elérni, hogy az egyetemi életben is legyen olyan intézmény, ami a Lukacs-féle gondolkodást és szemléletet képviseli. Kifejtette, hogy a Ludovika képes kiemelkedni más egyetemek közül, mert ez az intézmény kifejezetten a közösség szolgálatáért jött létre, és legfőbb célja a magyar állam működésének támogatása. „Mostanra elérkezett az építkezés következő fázisa, amikor a nemzetközi térben is elhelyezik az NKE-t, hogy a sajátos magyar hangot meghallgattassák a világ többi részével is” – emelte ki a politikai igazgató.
Prőhle Gergely, a John Lukacs Intézet programigazgatója valamint a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója azt hangsúlyozta, hogy Lukacs az amerikai konzervativizmus egyik kristályosodási pontja, munkái segítenek megérteni a transzatlanti kapcsolatok jellegét, és enciklopédikus képet mutatnak arról, hogy mit jelent az amerikai konzervatív gondolkodás manapság, hol vannak az európai gyökerei, hogyan sugárzik ki mindez a magyar politikai gondolkodásra.
Az egész napos konferencián több panelbeszélgetésen keresztül elevenítették fel a résztvevők a történész életművét. Hatos Pál, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Közép-Európa Kutatóintézetének igazgatója John Lukacsot a demokratikus tudás példaképének nevezte. Mint mondta, nem tévesztette meg sem a baloldali, sem a jobboldali ideológia.
Wilfred McClay, az amerikai Hillsdale College professzora videóüzenetében azt hangsúlyozta, hogy Lukacs nem illett bele a tipikus amerikai konzervatívok közé, mivel az ő ideálja a 19. századi nagypolgári társadalom volt. Richard M. Gamble, szintén a Hillsdale College professzora szerint a magyar származású történész olyan lázadó volt, aki a hagyomány védelméért szállt síkra.
Hörcher Ferenc, az NKE Politika-és Államelmélet Kutatóintézet vezetője azt vetette fel, hogyan tudják a nagy személyiségek formálni a történelmet. Jeffrey O. Nelson, a Russell Kirk Center a Kulturális Megújulásért ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy John Lukacs hitt a helyi kultúrákban, ugyanakkor semmiképp sem volt nacionalista. Susan Hanssen, a Dallasi Egyetem oktatója arról beszélt, hogy a magyar származású történész európai úriember maradt egész életében. „Mai napig olvassák őt, mert olyan intellektuális öröksége van, amit érdemes továbbadni az utánunk jövő generációknak” – emelte ki Hanssen.
Botos Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense úgy vélte, hogy Lukacs inkább európai volt, mint amerikai és inkább reakciósként és nem konzervatívként jellemezte magát. Gali Máté, a Mathias Corvinus Collegium, Társadalom- és Történelemtudományi Iskola történésze nem csodálkozna, ha John Lukacs a Biden-adminisztráció ellen lépne fel, és mivel a patriotizmus nagyon fontos szegmense volt a munkásságának, ezért szerinte a történész Trumpra szavazna.
Az eseményen a meghívottak kitértek John Lukacs és George F. Kennan diplomata kapcsolatára. Richard M. Gamble szerint a két férfi a konzervatívok között is idegen volt, és mindketten vonzódtak az európai irodalomhoz, kultúrához. Pogrányi Lovas Miklós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának filozófusa Kennan külügyi pályájára tért ki: kiemelte, hogy a diplomata nem volt szervilis és érzékeny volt a közép-európai történésekre.
Glant Tibor, a Debreceni Egyetem professzora arról beszélt, hogy John Lukacs munkássága nagy hatással volt a magyar emberekre és szerinte ma nincs olyan értelmiségi hazánkban, akinek ne lenne a történésztől egy könyve. A konferencián M. Nagy Miklós, a Helikon Kiadó főszerkesztője kiemelte, hogy a Széchenyi-díjas történész, aki a Corvin-láncot is megkapta, kiváló író volt, jó jellemábrázoló késéggel rendelkezett. Szerinte nehezen besorolható mind politikailag, mind műfajilag, ugyanis történésznek túlságosan író, írónak túlságosan történész volt.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes