Közép-európai együttműködés a háború árnyékában (2023)
Meg kell őrizni Európa keresztény gyökereit, politikai és kulturális identitását, folytatni kell az Európai Unió bővítését, olcsó energiára van szükség és a kontinensnek katonailag is meg kell tudnia védenie magát – mondta Orbán Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) június 6-án. A miniszterelnök politikai igazgatója a Közép-európai együttműködés a háború árnyékában című konferencián fogalmazta meg javaslatait.
Magyarország is csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni – idézte Márai Sándor szavait Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint világunk most is átalakulóban van, csakúgy mint 80 évvel ezelőtt, és aki ilyenkor megelégszik a középszerrel, az vesztese lehet az előttünk álló évtizedeknek.
Mi, itt Közép-Európában azt szeretnénk, ha nyertesei tudnánk lenni azoknak a változásoknak, amelyek előttünk zajlanak – jelentette ki, hangsúlyozva: meg kell találnunk a buktatókat és fel kell ismernünk a helyes cselekvés elveit. Kifejtette: a világ gazdasági és technológiai súlypontját az elmúlt 200 évben a nyugati országok adták, majd 1945 után a nemzetközi kereskedelmet is a nyugati államok alakították ki, ami a hidegháború lezárását követően felgyorsult. Hozzátette: a Szovjetunió 1990-es felbomlását követően az egyeduralkodó hatalom az Egyesült Államok lett, amely az Európai Unióval együttműködésben egy „neoliberális politikai és gazdasági modell” terjesztését tűzte ki célul.
Mára mindhárom tartópillér meginogni látszik, a neoliberális politikai, gazdasági modell erőltetett terjesztése csak elidegenítette a világ többi részét – mutatott rá Orbán Balázs, kiemelve: az ellenzőket még erősebb együttműködésre ösztönözte mindez, amelynek példája az elmúlt egy év is.
Úgy fogalmazott: ma már demokráciák és autokráciák küzdelméről beszélnek annak ellenére, hogy a 2022-es adatok alapján az Egyesült Államok 48, magát autoriternek valló országnak adott el fegyvert, ami az összes autoriter ország 57 százaléka. Mindezek mellett az eddigi status quo is inog és más szövetségi rendszerek jönnek létre, ugyanakkor a nyugati és a nem nyugati világ közötti verseny is kiegyenlítődik a gazdasági, a nyersanyagbéli, a népesedési, a technikai fejlettség és a katonai erő terén.
A miniszterelnök politikai igazgatója emlékeztetett: 1990-ben a világ gazdasági teljesítményének a Nyugat általi részaránya megközelítette az 50 százalékot, ma ez 30 százalék. Kitért arra is, hogy Európa nem rendelkezik elegendő mennyiségű energiahordozókkal és ritka földfémekkel sem, az Egyesült Államok jobb helyzetben van, de a készletek nagy része a nyugati világon kívül helyezkedik el. Leszögezte: érthető, hogy Németország megújuló energiákkal szeretné az energiaszükségletet megoldani, de a technológia még nem alkalmas erre, ami az ipari kapacitások leépüléséhez és a középosztály elszegényedéséhez vezethet. A katonai erő az egyetlen, amelyben a Nyugat még jócskán fölébe nő a Keletnek – fogalmazott, rámutatva: ha ezt a kompetitív előnyt szeretnénk kijátszani, az egyet jelentene a világ tragédiájával. Felhívta a figyelmet arra, hogy „egy többpólusú világ korszaka jön el”, amelyben a nyugati világ fontos, megkerülhetetlen pólus lesz, de mégis csak egy, a többi közül.
Mi, közép-európai országok a nyugati világ sikereiben vagyunk érdekeltek, azt szeretnénk, hogy a nyugati világ sikeres legyen ebben az új környezetben is – jelentette ki Orbán Balázs, hangsúlyozva: azt szeretnénk, hogy a nyugati világban Közép-Európa meghatározó jelentőségű legyen.
A miniszterelnök politikai igazgatója Henry Kissingert idézve Konrad Adenauerről, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárjáról elmondta: ő volt az alázat stratégája, aki azért lehetett sikeres, mert hívő kereszténydemokrata politikusként össze tudta egyeztetni az alázatot az erővel, az éleslátással és a stratégiai gondolkodással.
Adenauer és az EU alapító atyái tisztában voltak azzal, hogy a közös céljaink felé való törekvés nem követel teljes egyetértést az élet minden apró, vagy akár nagyobb horderejű kérdésében. Értették, hogy nem a különbségekre kell koncentrálni, hanem sokkal inkább arra, ami összeköt minket – mutatott rá. Leszögezte: Európa most olyan helyzetben van, hogy népeinek és országainak több energiát kell fordítaniuk egymás nézőpontjának megértésére, mint békeidőben. Mindezt azonban az identitásbeli és a geopolitikai kérdések megnehezítik – tette hozzá. Kiemelte: Nyugat-Európa országai másként ítélik meg a bevándorlást, a család fontosságát, a nemzet szerepét, a liberális demokráciát, vagy azt, hogy mitől és hogyan kell megvédeni a gyermekeinket.
A geopolitikával kapcsolatban azokról az elméletekről beszélt, amelyek szerint Európának „rá kellene simulnia egy másik erőre”, és ezzel együtt védekezésre és bezárkózásra kellene berendezkednie gazdasági és kulturális téren is.
Mi magyarok úgy látjuk, ez egy hibás elképzelés, mert Európa mindig is akkor volt sikeres, amikor nyitott volt a világra, amikor vállalta a közvetítő szerepet Nyugat és Kelet között, amikor tudott a béke hangján szólni és békésen kereskedni – emelte ki Orbán Balázs.
Az együttműködés területeiről kifejtette: külön-külön egyik közép-európai ország sem elég erős ahhoz, hogy önálló javaslatokat fogalmazzon meg, de együtt, vagy Németországgal kiegészülve ez lehetséges lenne. Rámutatott: a V4-es országok az uniós GDP közel nyolc százalékát adják, miközben a déli országok gazdasági súlya csökken.
A V4 és a Németország által alkotott tömb Európa meghatározó súlypontját jelenti – szögezte le, majd öt javaslatot fogalmazott meg.
Ne vegyük el az európai országok politikai és kulturális identitását – mondta első pontként, kiemelve: Európa ereje ebben a sokszínűségeben rejlik és válságállóvá teszi a kontinenst. Szerinte fel kellene hagyni azzal a gyakorlattal, hogy Brüsszelből ítélkeznek egy-egy tagállam identitása, kultúrája, nemzeti sajátosságai felett, mert ez nem segíti az integrációt.
Folytatni kellene az unió bővítését, mert ez minden európai polgár és uniós állam érdeke – hangsúlyozta másodszor, rámutatva: az ukrajnai háború világított rá, hogy az Unió még a szomszédjában lévő konfliktusokat sem képes kontrollálni, viszont újra vonzóbbá kell tenni az Európai Uniót, hogy minél többen csatlakozni akarjanak. Figyelmeztetett: épp a bővítés miatt akarják megszüntetni a tagállamok önálló külpolitikáját, amellyel le kellene mondaniuk a szuverenitás egyik legfontosabb ismertetőjegyéről. Szerinte azonban inkább a brüsszeli bürokráciát kellene lecsökkenteni és egy rugalmasabb keretrendszert kialakítani.
Európának képessé kell válnia megvédeni önmagát, ehhez pedig katonai erő kell – szögezte le harmadik javaslatként Orbán Balázs, hozzátéve: növelni kell a védelmi kiadásokat és megerősíteni az európai hadiipart, hogy versenyképes lehessen a legfejletteb hadászati technológiák révén is. Kifejtette: olyan uniós együttműködést kell kialakítani, amely képessé teszi a nemzeti hadseregeket arra, hogy közös erővel szavatolják saját biztonságukat.
Európa versenyképességét javítani kell, ehhez olcsó energiára van szükség – folytatta javaslatait a miniszterelnök politikai igazgatója, aki szerint lassabban kell átállni a megújuló energiahordozókra, de nem szabad azonnali hatállyal megszakítani az együttműködést az eddigi energiaszolgáltatókkal.
Meg kell őriznünk a keresztény értékeket az európai politikában – jelentette ki végül, hangsúlyozva: a hit lelkiismereti kérdés, ami nem tartozik a politikához. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a keresztény értékek olyan politikai és gazdasági alapelvekre fordíthatók le, amelyek segítenek egy jobb, igazságosabb és biztonságosabb Európa létrehozásában. Ezek az értékek teremtik meg azt a közös kulturális alapot, amelyek mentén Európa államai együtt tudnak működni – tette hozzá, leszögezve: a baloldaliak az európai országok több száz éve létező kapcsolódási pontját akarják megszüntetni, amikor a kereszténységet üldözik, és ezzel ártanak az együttműködésnek. Úgy fogalmazott: kereszténydemokrácia nélkül egységes Európa sem létezik, ahogy erős Németország és német-francia harmónia nélkül sem képzelhető el, illetve egy Közép-Európával „civakodó” Németországgal sem.
Ez a diskurzus kiemelt fontosságú szerepet tölt be nemcsak Közép-Európában, de a kontinens egészére is tekintve, annál is inkább, mert a jelen vészterhes időkben a stratégiai párbeszéd elengedhetetlen eleme a nemzetek együttműködésének – mondta Deli Gergely. Az NKE rektora a Habsburg Ottó Alapítvány és a NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete által szervezett eseményen köszöntőjében utalt arra, hogy egy évvel korábban is rendezett hasonló konferenciát az intézmény a visegrádi országok és Németország képviselőinek részvételével.
A közép-európaiság, azon belül is a visegrádi együttműködés olyan fontos kulturális, történelmi összetartó erőt, közös identitást jelent, amely vitathatatlanul összeköt bennünket – hangsúlyozta. Kifejtette: Németország az Európai Unió alapító tagjaként, az európai gazdaság és együttműködés egyik fő motorjaként különösen meghatározó a térség országai számára. Rámutatott: az európai integráció történelme során talán sosem volt még olyan kritikus fontosságú az együttműködés, a közös pontok, értékek és érdekek beazonosítása és kölcsönös erősítése, mint most, amikor közvetlen szomszédságunkban háború dúl, és Európa egésze számos komoly kihívással küzd. Emlékeztetett: az európai partnerség fontos a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára is, ezért számos német és visegrádi országbeli egyetemmel kötött együttműködési megállapodást. Felidézte az Elysée-szerződés 60. évfordulója, illetve az Európa-nap alkalmából megtartott rendezvényt, amely lehetőséget adott arra, hogy francia, német, majd osztrák és holland kollégák részvételével gondolják át az európai együttműködés tapasztalatait.
Az Elyseé-szerződés fontos üzenete a kommunikáció fenntartása – hangsúlyozta Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete és Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója, rámutatva: a jelen háborús helyzetben is a kommunikáció fenntartása a legfontosabb. Emlékeztetett: Habsburg Ottó mindent megtett a közép-európai együttműködés fenntartásáért. Ezután Knut Abraham, a német CDU képviselője, a Bundestag külügyi bizottságának tagja, Ján Figel' korábbi szlovák miniszter, egykori uniós biztos és különmegbízott, illetve Łukasz Lewkowicz, a lublini Közép-európai Intézet vezető elemzője tartott előadást. Végül a szakértők kerekasztal-beszélgetésen megerősítették: ha az Európai Unió feladja a külpolitikáját, veszélybe kerül az államok önállósága. Ezért fontos a stratégiai autonómia, a szubszidiaritás elve és a kiberbiztonság is – tették hozzá, hangsúlyozva: az integráció nem asszimilációt jelent, ezért együttműködésre van szükség.