Minden a földrajzórán kezdődött
Pedagógus ősöktől származik, de pozitív életszemléletét a nagymamájától örökölte, akit a példaképének is tekint. A politikai döntéshozatalokban is jártas Kína-kutatóval – aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) John Lukacs Intézetének tudományos munkatársaként egy nemzetközi tanulmányon dolgozik – egyebek mellett a közösségek fontosságáról beszélgettünk. Eszterhai Viktor portréja.
„Kínához semmiféle családi kötődésem nincs, bár apai nagypapám történelem–földrajz szakos tanár volt – ezt a fajta érdeklődését örököltem én –, édesapám viszont statisztikát, édesanyám közgazdaságtant tanított” – emlékezett Eszterhai Viktor. A jelenleg az NKE EJKK JLI tudományos munkatársaként dolgozó kutató szüleivel ugyan Vácon élt, de a Dunakeszin található Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett, mert a földrajz már általános iskolás kora óta érdekelte, rendszeresen járt versenyekre, így középiskolát is ennek megfelelően választott. Később egy országos földrajzversenyen elért eredményének köszönhette azt is, hogy felvették az ELTE földrajz szakára, bár elgondolkodott azon is, hogy irodalmat tanítson.
„Tizenötéves voltam, amikor egy földrajzversenyen a dolgozatom témája a Kína és a dél-kelet-ázsiai diaszpóra közötti speciális kapcsolat volt, majd 2010-ben ebből is merítettem a doktori disszetrációmhoz” – idézte fel Eszterhai Viktor, akinek munkáját több korábbi nagykövet is segítette.