Ezúton ajánljuk figyelmükbe a NKE John Lukacs Intézet, Stratégiai Védelmi Kutatási Program keretében készült legújabb elemzésünket, amely Szalai Máté írásával Az Öböl-államok szerepe a gázai válságban címmel jelent meg.
Az elemzés legfontosabb megállapításai:
· Az arab államok részéről az Izraellel való kapcsolatépítési szándékot a gázai válság egyelőre nem ásta teljesen alá. Az Ábrahám-megállapodások nem omlottak össze, az izraeli–szaúdi normalizálódás pedig nem került le teljesen a napirendről, bár kétségkívül lelassult a folyamat.
· A palesztin politikai szereplőket a hat Öböl-állam alapvetően eltérően ítéli meg. A Hamásszal Katarnak van a legszorosabb kapcsolata, amely azonban a jövőben gyengülhet. Vele szemben az Emírségek, Bahrein és Szaúd-Arábia kifejezetten negatívan tekint a szervezetre, ugyanakkor a Palesztin Hatósággal nekik sem felhőtlen a viszonyuk.
· A gázai válság eltérő dilemmákat jelentett a hat ország számára. Katarra nagy nyomás nehezedett a Hamásszal fenntartott kapcsolatai miatt, ugyanakkor az Emírségek, Bahrein és Szaúd-Arábia számára is komoly kihívásokat jelentett pozíciójuk megfogalmazása.
· A hat állam közül egyelőre Katar és az Emírségek játsszák a legnagyobb szerepet a válságban, ugyanakkor Szaúd-Arábia is meghatározhatja a Gázai-övezet háború utáni jövőjét.
· Az elmúlt tíz hónap felemás hatással volt az Egyesült Államok, mint biztonságpolitikai garanciát nyújtó partner megítélésére.
Az elemzés teljes szövege elérhető a NKE John Lukacs Intézet weboldalán.