A modernkori demokráciák tulajdonságairól és a felmerülő kihívásokról tartott előadást Egils Levits. a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Klub rendezvényén november 11-én. Lettország korábbi elnökével az eseményen Dobokay Gábor, Magyarország korábbi rigai nagykövete beszélgetett.
Az NKE John Lukacs Intézete által gondozott Nemzetek Európája Karrierprogram és az Európa Klub fontos célkitűzése Európa és a szakpolitikák megértése – jelentette ki köszöntőjében Fernbach-Czibók Zsuzsanna. Az NKE John Lukacs Intézetének (JLI) programigazgató-helyettese fontosnak nevezte az Európáról szóló tudásunk erősítését, amelyhez a Nemzetek Európája Karrierprogram is hozzájárul. A 2019 és 2023 között Lettország elnöki tisztét betöltő Egils Levitsről elmondta, hogy 1955-ben született, majd 17 évesen a családjával Németországba költözött, ahol jogot és politológiát hallgatott. A programigazgató-helyettes a politikusról úgy fogalmazott: igyekezett Lettország újjáépítéséhez hozzájárulni, és az 1990-es függetlenségi nyilatkozat is az ő nevéhez fűződik. Pályafutása során volt igazságügyi miniszter, németországi, ausztriai és svájci nagykövet, európai parlamenti képviselő és 2019-es megválasztásáig 15 évig az Európai Unió Bírósága bírája is – részletezte, hozzátéve: nemcsak német, hanem angol, francia és orosz nyelvtudással is rendelkezik.
Egis Levits bevezető előadásban emlékeztetett: a demokrácia egy specifikus formája a kormányzásnak, története csak 200 éves, és ma a nyolcmilliárd embernek csak egyharmada él demokratikus államban. A korábbi lett elnök felidézte, hogy a 19. században a demokratikus állam váltotta fel a korábbi abszolutista monarchiákat, a folyamatban pedig úttörő szerepet játszott Franciaország és az Egyesült Államok. A politikus beszélt az 1867-es kiegyezés utáni Magyarországról, ahol véleménye szerint a sajtó és a társulási szabadsággal már kialakult egyfajta demokrácia, majd kitért a német vívmányokra is, amelyek Hitler hatalomra lépésével váltak semmissé.
Egis Levits kitért azokra az I. világháború után létrejött államokra (Lettország, Ausztria), amelyekben néhány év múlva a demokrácia összeomlott, de kiemelte azokat (Finnország, Csehszlovákia) is, amelyekben fennmaradt. Felhívta a figyelmet arra az ellentétre, amely a II. világháború után alakult ki: a nyugati demokráciák megerősödtek, míg a vasfüggöny másik oldalán továbbra is elnyomás uralkodott. A politikus beszélt a demokratikus államok létrejöttének harmadik hullámáról, vagyis az 1989 és 1991 közötti időszakról, amikor a Szovjetunió összeomlott és a közép, illetve kelet-európai országok a demokrácia útjára léptek.
A korábbi lett elnök véleménye szerint a demokráciák manapság számtalan veszélynek vannak kitéve, ezek közül egyebek mellett a nem demokratikus agresszorokat – amelyek direkt agressziót és hibrid háborús intézkedéseket is végrehajtanak – említette. Úgy fogalmazott: a demokratikus társadalmak önbizalma az utóbbi 30 évben megtorpant, mert a társadalmi értékek hanyatlásnak indultak, pedig ahol ezek a hosszú idő alatt kialakult értékrendek nincsenek jelen, ott nem lehet stabil a demokrácia.
Egis Levits véleménye szerint erős a konfliktus a „liberáldemokrácia” és a „konzervatív demokrácia” értelmezése között. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy mindez ideológiai megközelítés, pedig a demokrácia egy kormányzási forma, tehát a vita az értelmezésben van. Mindezeken felül kitért a közvélemény tudat alatti befolyásolására is, amely egyre inkább tapasztalható a közösségi médiában. Rámutatott arra, hogy a választók ezáltal nagyon könnyen befolyásolhatók, mert hatással van a gondolkodásmódjukra.
Előadása végén a politikus kifejtette: az Európai Unió szervezete és alkotmányos joga szerint az összes tagállamnak klasszikus demokráciának kellene lennie, ha viszont ez valahol nem így van, nemcsak az az egy állam nem működik jól, hanem az összes többire is hatással van, mert miden tagállamra ugyanolyan szabályok érvényesek.
Dobokay Gábor, Magyarország korábbi rigai nagykövete egyebek mellett a Lettország függetlenségéért és szuverenitásáért folytatott munkájáról kérdezte Egis Levitst, de szó esett arról is, hogy a korábbi elnök szerepet vállalt a 2014-ben elfogadott lett alkotmány kidolgozásában.
Prőhle Gergely zárszavában kiemelte: az egyetem megfelelő hely a fontos kérdések feltevésére, a Karrierprogram pedig lehetőséget nyújt arra, hogy a politikusok és a szakértők hallassák a hangjukat. A JLI programigazgatója úgy fogalmazott: az Európai Unió egységével kapcsolatban sötétek a kilátások, ezért a Maastrichti Szerződés alapját képező szubszidiaritás elvének követése lenne a megoldás a jövőben. Prőhle Gergely véleménye szerint az Unió egysége a globális verseny fényében egyre fontosabbá válik, különös tekintettel a balti nézőpontra, amit Magyarország is támogat.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes