Ezúton ajánlom figyelmébe az NKE John Lukacs Intézet, Stratégiai Védelmi Kutatási Program, legújabb – "Trump és Grönland” című – elemzését.
· Grönland stratégiai jelentősége vitathatatlan: földrajzi elhelyezkedése a tengeri útvonalak és a légtér megfigyelése és ellenőrzése, illetve a tengeri kereskedelem, nyersanyaglelőhelyei a jövőbeli kitermelés lehetősége szempontjából meghatározók. Különösen a ritkaföldfém-készletei bírnak majd nagy jelentőséggel, ha kitermelhetővé válnak.
· Trump számos állítása – a Panama-csatorna ügyéhez hasonlóan – túlzó vagy téves, és nem jelent hiteles alapot arra, hogy Washington nyomást gyakoroljon vagy beavatkozzon.
· Egy katonai forgatókönyvben a NATO kollektív védelme nem lépne életbe – de az amerikai katonai agresszió a ma ismert NATO végét is jelentené. Az EU szerződés kölcsönös szolidaritási cikkelyének hatálya Grönlandra nem terjed ki, de a közös politikai fellépés sem lenne valószínű az Egyesült Államokkal szemben – katonairól nem is beszélve.
· Grönland amerikai birtoklása szükségtelen lépés, ehelyett a sziget függetlenségének (esetleges) elnyerését követően kerülhetne Washington új tárgyalási helyzetbe – akár már idén nyáron: szabad társulási egyezménnyel és Grönland csatlakozásával az Egyesült Államok–Mexikó–Kanada Egyezményhez az amerikai biztonsági és gazdasági érdekek messzemenően teljesülnének.
· A grönlandi lakosság a függetlenséggel szimpatizál (67,7%), de nem kíván az Egyesült Államokhoz tartozni (6%).
· Dánia legjobb esélye a tárgyalás, lehetőség szerint minél több európai szövetséges támogatásával a háta mögött. Még a jelenleg hatályos szerződéses keretek is elegendőek lennének a gazdasági és védelmi együttműködés jelentős bővítésére és mélyítésére.
Az elemzés teljes szövege elérhető a NKE John Lukacs Intézet weboldalán.