Ezúton ajánlom figyelmébe az NKE John Lukacs Intézet Stratégiai Védelmi Kutatási Program legújabb – "Biztonságpolitikai konferencia Münchenben – Tanulságok Európa számára” című – elemzését.
- A müncheni biztonságpolitikai konferencia elhozta azt a pillanatot, amikor Európának szembe kell néznie a felelősségvállalás korszakával: saját védelmében, Ukrajna támogatásában és Oroszország ellensúlyozásában is döntő szerepet kell vállalnia – anyagilag is.
- A lehetséges tárgyalások amerikai előkészítésének első pillére az, hogy felmérték, milyen hasznot lehet szerezni az ukránoktól. A második annak felmérése, hogy milyen költségeket lehet az európaiakra terhelni. A harmadik, hogy mivel lehet rávenni az oroszokat, hogy tárgyaljanak. Egyelőre szinte minden lehetőség az asztalon van, az amerikai tárgyalási stratégia még alakul.
- Nemcsak az orosz–ukrán háború esetleges lezárását lehetővé tevő tárgyalások menete nem derült ki, de a résztvevők köre sem: Ukrajna nélkül nem érdemes tárgyalni, Európa helyet szeretne kapni az asztalnál, és eddig nem hoztak nyilvánosságra „Európán kívüli” résztvevőt sem. Az első amerikai–orosz találkozóra Szaúd-Arábiában kerül sor, hogy beindítsa a tárgyalási folyamatot.
- Európa lépéskényszerben van, különben mindenből kimarad, a rendezés pedig orosz sikereket hozhat. Hétfőn Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia vezetői, valamint az Európai Tanács, az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára tart informális „válságülést” Párizsban, hogy kidolgozzák a válaszokat az amerikai kérdésekre. Elsősorban azt, hogy milyen „tétet” képesek a meghatározó európai államok „betenni” az orosz-ukrán háború rendezésében ahhoz, hogy helyet kaphassanak a tárgyalóasztalnál.
Az elemzés teljes szövege elérhető a NKE John Lukacs Intézet weboldalán.