A közelmúltban lezajlott németországi választásokat értékelték a téma szakértői a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) február 26-án. Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszéke által szervezett, nagy érdeklődésre számot tartó eseményen szó esett egyebek mellett a közvéleménykutatások eredményeiről, a kis pártok nagy teljesítményeiről és a leendő koalíció munkájáról is.
Az eseményt azért szervezték meg, hogy áttekintsék az Olaf Scholz vezette kormányzat három évének intézkedéseit, valamint feltérképezzék a következő időszak várható történéseit – fejtette ki bevezetőjében Zachar Péter Krisztián, az ÁNTK nemzetközi dékánhelyettese. Az ÁNTK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének vezetője úgy fogalmazott: Németország Európa legjelentősebb gazdasága és egyik legnépesebb országa, amely a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkezik. Zachar Péter Krisztián kiemelte azt a tudásátadási és kapcsolatépítési lehetőséget is, amit a rendezvénnyel szerettek volna biztosítani az NKE és a társegyetemek hallgatói számára.
A bevezető után Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője a jelzőlámpa koalíció (szociáldemokrata SPD, liberális FDP, zöld párt) elmúlt három évéről és Németország migrációs politikájának változásáról tartott előadást. Kiemelte: a kormány célja az volt, hogy az országban illegálisan tartózkodó migránsok minél nagyobb számban szerezhessenek legális státuszt, a munkaerőhiány miatt elősegítse a gazdasági migrációt és minél hamarabb kiutasítsák az országból az elutasított menedékkérőket. Hangsúlyozta: a német gazdaság folyamatosan munkaerőhiánnyal küzd, amit bevándorlókkal igyekezett megoldani, ennek érdekében migrációs együttműködéseket kötött például Marokkóval, Kenyával, Kirgizisztánnal és a Fülöp-szigetekkel is.
Dobrowiecki Péter felidézte, hogy az elmúlt kilenc hónapban több olyan merénylet, vagy terrorcselekmény történt, amit migrációs hátterű személy követett el, ez pedig demoralizálta a közvéleményt. A szakértő beszélt egyebek mellett még a Németországban kialakult integrációs problémákról, a palesztinbarát tüntetésekről, illetve arról a gazdasági válságról, amely az orosz-ukrán háború kitörése óta érzékelhető, és amely az AfD megerősödéséhez is hozzájárult.
Speck Gyula a német külpolitika legfontosabb változásait tekintette át. Az ÁNTK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének tanársegédje emlékeztetett: Németország korábban kerülte a vezetői pozíciót és különösen a katonai vezető szerepet, de ez 2010-es évek elején megváltozott, amit az euróválság megoldásában és a koronavírus-járvány idején való szerepvállalása, valamint az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja is mutat. A szakértő jelentős fordulópontnak nevezte Olaf Scholz 2022 februári, korszakváltásra vonatkozó beszédét.
Kitért a korábbi kancellár uniós bővítéspolitikát érintő álláspontjára is, amely szerint Európa geopolitikai szerepét meg kell erősíteni, ezért támogatta Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina EU-hoz való csatlakozását. Hangsúlyozta: Scholz Kína-politikája is eltért az európai fősodortól, és inkább kereskedőiállami felfogást követve Németország gazdasági érdekeit tartotta szem előtt. Speck Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy Németország jelenleg nem képes katonailag sem Európát, sem saját magát megvédeni, majd hozzátette: a német államra világszerte nagyhatalomként tekintenek, önmagát azonban nem így látja.
Csiki Varga Tamás, az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa Németország kezeletlen belső válságairól tartott előadást. A szakértő 2009-ig tekintett vissza, amikor a gazdasági válság miatt elvonták a pénzt a német hadseregfejlesztéstől és háttérbe szorították a védelmi kiadásokat. Felidézte azokat a 2010-es években megfogalmazott kritikákat, amelyek szerint „Németország a fekete lyuk a NATO szívében”. Beszélt arról is, hogy 2014-ben már megpróbálták növelni a német haderő létszámát és vonzóbbá tenni a katonai hivatást, jelentős intézkedések azonban mégsem történtek ezzel kapcsolatban. Úgy fogalmazott: korábban az európai államok, így Németország sem készült háborúra, a németek viszont az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása óta sem változtattak érdemben ezen a hozzáálláson.
Zachar Péter Krisztián a franci-német tengely alakváltásaival kapcsolatban hangsúlyozta: Robert Schuman francia köztársasági elnök és Konrad Andenauer német szövetségi kancellár együttműködését már Aristide Briand francia külügyminiszter és Gustav Stresemann német birodalmi kancellár megalapozta az első világháború után. A dékánhelyettes úgy fogalmazott: Scholz teljes mértékben feladta a franciákkal való egyeztetés lehetőségét, mert az amerikai-izraeli elképzelések európai megvalósítását támogatta. A tanszékvezető véleménye szerint kérdéses, Németország a jövőben részt vesz-e Franciaország mellett az európai egyeztetési folyamatokban, vagy önálló döntéseket hoz majd. Kiemelte ugyanakkor, hogy a francia politika nagy várakozással tekint Friedrich Merz tevékenységére, amit az is példáz, hogy Emmanuel Macron francia elnök már akkor fogadta a politikust, amikor még csak az ellenzék vezetője volt. A szakértő hangsúlyozta: a polgárok öntudatában, a gazdasági kapcsolatokban és az akadémiai cserekapcsolatok szintjén a legerősebb európai együttműködés a francia-német tandem.
Az előadások után megtartott kerekasztal-beszélgetésen – amelynek moderátora Speck Gyula volt – Prőhle Gergely úgy fogalmazott: a német közvéleménykutatók német precizitással dolgoznak, ezért az eredmény megfelel az előzetes felméréseknek. Az NKE JLI programigazgatója beszélt a megváltozott választási rendszerről, amelynek köszönhetően jelenleg két párt is elég a parlamenti többséghez és a koalícióalkotáshoz.
Prőhle Gergely felhívta a figyelmet arra a különbségre is, ahogy a nyugat-, illetve a keletnémet tartományok polgárai szemlélik az AfD-t. Véleménye szerint nem lehet egy több mint 20 százalékos pártot továbbra is a „politikai tűzfal” mögött tartani. Rámutatott: a választók többsége kereszténydemokrata koalíciót szeretne olyan programmal, amelynek nagy részét az AfD képviseli.
Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója a választási eredményekkel kapcsolatban emlékeztetett: a szociáldemokrata párt történelmi mélypontján van, a CDU/CSU pedig története második legrosszabb eredményét érte el, miközben az AfD megkétszerezte támogatói számát. Kiemelte, hogy a Die Linke a közösségi média jelentőségét kihasználva ért el sikereket.
Szirbik Miklós, az ÁNTK Európai Köz- és Magánjog Tanszékének adjunktusa arra hívta fel a figyelmet, hogy az AfD eredménye azért is jelentős, mert ellenzékből könnyebben tudja majd a számára fontos témákat előtérbe helyezni.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes