A német külpolitika és a magyar-német kapcsolatok kilátásai a német kormányalakítás küszöbén címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) John Lukacs Intézete (JLI) és a Habsburg Ottó Alapítvány március 31-én, az egyetem Széchenyi Dísztermében. Az Európa Klub rendezvénysorozat keretében megvalósuló esemény meghívott vendégei Knut Abraham, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) Bundestag-képviselője és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter voltak.
Deli Gergely köszöntőjében kifejtette: mindig nagy örömmel tölti el, hogy az egyetem aktuális eszmecseréknek adhat otthont, olyan vendégekkel, akik első kézből alakítják a nemzetközi politikát. Az NKE rektora hangsúlyozta, az egyetem fő küldetése, hogy stratégiai jelentőségű, a jelenkor kihívásaira reagáló oktatási, kutatási feladatokat lásson el, így nemcsak elméleti, hanem gyakorlati tudást adva a hallgatóknak, akik majd széles látókörrel, szakmailag felkészülten képviselhetik hazánkat. Deli Gergely kiemelte azt is, hogy hazánk Németországhoz számos ponton kötődik és a Ludovika is szoros kapcsolatokat ápol németországi egyetemekkel. Hozzátette azt is, hogy a német koalíciós kormány nagy hatással lesz nemcsak Németországra, hanem az Európai Unióra is, valamint a magyar- német gazdasági kapcsolatokat is befolyásolja. Emellett a rektor kitért arra is, hogy a két ország közös történelmének sok kiemelkedő pontja van, a német kultúra a mai napig élő, szerves részét képezi a magyar társadalomnak, segítve egymás jobb megértését.
Az eseményen beszédet mondott Knut Abraham CDU-s Bundestag-képviselő, aki politikai pályafutását megelőzően évtizedeken át a német külügyminisztérium munkatársa volt és nagy befolyással bír pártja külpolitikai álláspontjának megfogalmazására. A német politikus 1987-től 1996-ig Habsburg Ottó közvetlen munkatársa volt, így régóta követi a közép-kelet-európai folyamatokat, elkötelezettje a magyar-német kapcsolatok alakításának.
„Németországnak stabil kormányra van szükségre” – emelte ki a képviselő, aki kifejtette, hogy jelenleg nehézkesek a koalíciós tárgyalások a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között, ugyanakkor meglátása szerint május közepén alakulhat meg az új német kormány. Kitért arra is, hogy az európai politikai színtéren Friedrich Merznek, a CDU elnökének és kancellárjelöltnek nehéz dolga lesz, ugyanis nem fog tudni abból a vezető pozícióból kiindulni, ahol Angela Merkel korábbi kancellár otthagyta az európai színpadot, hiszen időközben a kontinens megváltozott.
Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Prőhle Gergely, az NKE JLI programigazgatója és a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója moderált, Knut Abraham és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vitatták meg az aktuális magyar-német kapcsolatok részleteit.
„Nem kérdés, hogy Németország a legfontosabb gazdasági partnerünk” – hangsúlyozta Gulyás Gergely a német-magyar gazdasági kapcsolatok jelenlegi viszonyáról. Mint kifejtette, hazánk külkereskedelmének egynegyede Németországba irányul. A politikai vitákat tekintve már árnyalta a képet a miniszter: megkülönböztetést tett a CDU-CSU politikusai között aszerint, hogy az EU-ban vagy Németországban politizálnak. Gulyás Gergely úgy látja, a CDU-CSU európai uniós (brüsszeli) politikusai ellenségesek Magyarországgal, míg a nem brüsszeli német kereszténydemokrata képviselőkkel hazánknak jó a kapcsolata.
Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt kiemelkedő választási eredményeivel kapcsolatban Gulyás Gergely úgy vélekedett: a hagyományos pártokkal szembeni elégedetlenséget elsősorban az illegális migráció és annak nyomán a közbiztonság romlása okozza. A miniszter szólt a feltétel nélküli alapjövedelemről (bürgergeld) és a hagyományos pártok gender-politikához való hozzáállásáról is, amelyek meglátása szerint növelték az elégedetlenséget. „Erős német vezető szerep nélkül Európa nem lehet sikeres” – emelte ki Gulyás Gergely. Úgy látja, a német vezető pozíció hiánya Európa számára is hanyatlást jelentett, ezt mutatták az elmúlt évek. A miniszter hozzátette azt is, hogy a kulturális bilaterális kapcsolatok kifejezetten erősek, példaként említette, hogy Magyarország az egyetlen olyan nem német nyelvű állam, amely egyedülálló módon kínál német nyelvű oktatást az óvodától az egyetemig.
Knut Abraham hangsúlyozta, hogy a magyar–német kapcsolatok továbbra is szilárdak, ugyanakkor fontos a párbeszéd fenntartása, hiszen csak az egység megőrzésével képes erős maradni az Európai Unió. Szerinte az AfD azért volt sikeres, különösen az ország keleti részén, mert ott sokkal nagyobb a hajlam a politikai kísérletezésre, mint Németország nyugati részén, ahol több mint hetven éve egy beágyazott pártrendszerről beszélhetünk. A képviselő úgy vélekedett, a migrációval azért elégedetlen a németek nagy része, mert úgy érzik, hogy az állam nem képes megbirkózni ezzel a problémával. Az említett bürgergeld pedig szerinte sokszor aránytalan mértékű a munkabérhez képest. Hozzátette azt is, hogy a klasszikus családmodell mellett biztosítani kell a jogokat azoknak is, akik másképpen gondolkodnak, vagyis a toleranciát meg kell őrizni ezen a területen is.
A közönség körében felmerült a hadkötelezettség kérdése. Knut Abraham kifejtette, hogy a CDU-CSU a hadkötelezettség bevezetését támogatja: terveik szerint az úgynevezett svéd-modell alapján felmérnék a német lakosság körében a hadra bírhatókat, regisztrálják őket, és később a hadsereg dolga lesz kiválasztani a megfelelő embereket. Gulyás Gergely kiemelte, hogy a magyar kormány nem gondolkodik a hadkötelezettség bevezetésén. Elmondta ugyanakkor, hogy a védelmi erőket meg kell erősíteni. Hangsúlyozta, hogy hazánk teljesítette a NATO előírás szerinti mértéket, amely szerint Magyarország védelmi kiadásai elérték a GDP két százalékát.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes