Ezúton ajánlom figyelmébe a John Lukacs Világrend Elemzések 2025/3 számát, melynek címe "Trump mint fordított Nixon – Szétválasztható-e Kína és Oroszország?".
- Nixon 1972-es nyitása sikerrel használta ki a kínai–szovjet törésvonalat, három kulcstényező – az ideológiai rivalizálás, Kína nemzetközi elszigeteltsége és az amerikai külpolitikai pragmatizmus – alapján.
- A Trump-adminisztráció megpróbálja újraértelmezni ezt a stratégiát, ezúttal „fordított” logikát alkalmazva: Oroszországot igyekszik eltávolítani Kína mellől.
- Noha a két ország kapcsolatát továbbra is korlátozzák a történelmi bizalmatlanság, a gazdasági aszimmetriák és a stratégiai kultúrák különbségei, partnerségük mélyebb, strukturális tényezőkre épül. Ezek közé tartozik a közös fenyegetettségérzet, a komplementer kapacitások, valamint a globális pozícióépítés közös célja.
- A Trump-kormányzat célja nem egy Nixon-féle geopolitikai áttörés, hanem Moszkva részleges függetlenítése Pekinggel szemben – egy multipoláris világrend keretein belül, ahol az USA-nak nem kell egyszerre két nagyhatalommal versengenie. Az esetleges amerikai–orosz alku hozzájárulhat az USA belső megerősítéséhez, miközben korlátozza Kína globális térnyerését.
Elemzéseinket megtalálja a John Lukacs Intézet honlapján.