A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett kétnapos „America and Freedom 250” című konferencia az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének közelgő 250. évfordulója alkalmából vizsgálta az amerikai szabadságeszme, a függetlenség és a demokrácia történelmi örökségét, különös tekintettel a közép-európai vonatkozásokra. Az esemény betekintést nyújtott az amerikai külpolitika, alkotmányosság és kultúra kiemelt elemeinek alakulásába az amerikai függetlenségtől napjainkig. Az esemény az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, a Magyar-Amerikai Fulbright Bizottság, a Hungary Foundation, valamint az NKE John Lukacs Intézete és Molnár Tamás Kutatóintézete közös szervezésében valósult meg. Az elhangzott előadások egy része az Amerikai Egyesült Államok alapításának 250. évfordulója alkalmából megjelentetett USA 250. Amerika magyar szemmel című kötet tanulmányaira építettek.
Az első nap nyitó előadását Jonathan Singerton, a Vrije Universiteit Amsterdam kutatója tartotta, amelyben elmondta, hogy az amerikai függetlenségi háború és az Egyesült Államok megszületése a korábban feltételezettnél jóval nagyobb visszhangot váltott ki a Habsburg Monarchiában. A 18. század végének közép-európai értelmisége és politikai elitje figyelemmel követte az amerikai eseményeket. Singerton hangsúlyozta Benjamin Franklin európai ismertségét és azt a szerepet, amelyet az amerikai forradalom eszméinek terjesztésében játszott. Számos példát hozott arra, hogy a Monarchia területéről származó diákok, tudósok és katonák miként kapcsolódtak az amerikai ügyhöz, illetve hogyan tekintettek az amerikai függetlenségre mint a szabadság és az önrendelkezés modelljére.
A nyitóelőadást követően Nagy Ágoston, az NKE Molnár Tamás Kutatóintézet tudományos munkatársa a magyar származású Asbóth Lajos amerikai polgárháborúról alkotott értelmezését mutatta be. A polgárháború a katonai konfliktuson túl az amerikai alkotmányos rendszer megújulásának és a szabadság kiteljesedésének pillanata volt. Nagy rámutatott, hogy Asbóth a rabszolgaság felszámolását és az Unió megőrzését az amerikai köztársaság második alapításaként értelmezte. Ez összhangban áll a modern történetírás elméletével, amely szerint a polgárháború és az azt követő alkotmányos reformok alapvetően újradefiniálták az amerikai szabadság és állampolgárság fogalmát.
Glant Tibor, a John Lukacs Intézet kutatóprofesszorának előadása az amerikai demokrácia képét vizsgálta a két világháború közötti Magyarországon. Az Egyesült Államok politikai rendszere iránt élénk volt az érdeklődés, annak ellenére, hogy Magyarország politikai berendezkedése jelentősen eltért az amerikai modelltől. Magyar utazók, újságírók, történészek és politikai gondolkodók rendszeresen foglalkoztak az amerikai alkotmányosság, a sajtószabadság és a demokratikus intézmények működésével.
A panelt követő beszélgetés során a résztvevők az amerikai szabadságeszme közép-európai hatásairól, a történelmi párhuzamokról, az amerikai demokrácia változó nemzetközi megítéléséről, illetve arról beszélgettek, hogy a szabadság és a nemzeti önrendelkezés fogalma ismét a nemzetközi politikai viták középpontjába került. A történelmi események jelentősége tehát abban is mérhető, hogyan formálják a későbbi generációk politikai gondolkodását – ahogy az amerikai függetlenség kiharcolása a modern szabadság- és demokráciafelfogás egyik meghatározó nemzetközi hivatkozási pontja.
Az első nap záróelőadását Jókay Károly, a Magyar-Amerikai Fulbright Bizottság ügyvezető igazgatója tartotta „The Hungarian-American Experience and the Legacy of American Independence” címmel. Személyes hangvétellel, saját chicagói neveltetését is említve ismertette a magyar-amerikai diaszpóra történetét és tapasztalatait, külön figyelmet fordítva az 1945 utáni emigráció, az 1956-os menekülthullám, valamint az amerikai magyar közösségek identitásőrző törekvéseire. Az amerikai függetlenség öröksége a politikai intézményekben és a történelmi dokumentumokban ugyanúgy él, mint az Egyesült Államokban otthonra talált bevándorló közösségek tapasztalataiban.
A konferencia második napját Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy az amerikai függetlenség története olyan eszmetörténeti örökség, amely a szabadság, az egyenlőség és a rend kérdéseit egyaránt érinti. Ezen értékek az NKE küldetésében is meghatározók. Kiemelte a tudományos kiválóság, g a jó kormányzás és a közjó szolgálatának fontosságát, valamint azt, hogy az amerikai külpolitika, alkotmányosság és kultúra tanulmányozása továbbra is fontos tanulságokkal szolgál Európa és Magyarország számára. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok, a néhai Madeleine Albright amerikai külügyminiszter szavaival, „nélkülözhetetlen nemzet” a világban.
Caroline Savage, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője köszöntőjében a közelgő jubileum jelentőségét hangsúlyozta. A 250 éves évforduló a történelmi megemlékezésen túl lehetőség az amerikai demokratikus hagyományok, a szabadság, az önkormányzás és a polgári részvétel értékeinek újragondolására. Beszélt az amerikai-magyar kapcsolatok történelmi mélységéről is, kiemelve a magyar származású tudósok, művészek és közéleti szereplők hozzájárulását az Egyesült Államok fejlődéséhez. A két ország kapcsolata államközi viszony, illetve emberek, közösségek és kulturális kapcsolatok hálózata is.
A délelőtti panel keynote előadását Philip T. Reeker volt nagykövet és amerikai diplomata tartotta, áttekintve a transzatlanti kapcsolatok történeti fejlődését. Az Egyesült Államok szellemi gyökerei mélyen Európában találhatók: az amerikai alkotmányos gondolkodás, a felvilágosodás eszméi és a politikai intézmények jelentős részben európai eredetűek. Ugyanakkor az amerikai forradalom egyfajta szakítást is jelentett az európai birodalmi hagyományokkal.
A transzatlanti kapcsolat története folyamatos alkalmazkodás a változó körülményekhez. Reeker szerint a tömeges európai bevándorlás meghatározó módon alakította az amerikai társadalmat. Külön említette Kossuth Lajos amerikai útját, amely jól példázza a magyar és amerikai történelem összekapcsolódását. A két világháború és különösen a hidegháború teremtette meg azt a stratégiai partnerséget, amely hosszú időre meghatározta a Nyugat működését.
A jelenlegi kihívások között Oroszország ukrajnai háborúja, Kína felemelkedése, a technológiai verseny, a mesterséges intelligencia szabályozása és a kiberbiztonság kérdései a legfontosabbak. A transzatlanti kapcsolatok jövője egyre inkább az együttműködő partnerek viszonyára fog hasonlítani, nem pedig az egyoldalú függőségi rendszerre. Reeker hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Európa továbbra is közös érdekekkel rendelkezik a nemzetközi stabilitás, a gazdasági prosperitás és a demokratikus értékek védelme terén.
Az amerikai külpolitikáról szóló panel első előadója Magyarics Tamás, korábbi nagykövet, az ELTE professor emeritusa volt, aki szerint az Egyesült Államok külpolitikai mozgásterét jelentősen meghatározzák geopolitikai adottságai, gazdasági ereje, természeti erőforrásai és katonai képességei. Az amerikai külpolitikában mindig jelen volt, hogy az ország különleges szerepet tölt be a világban, ugyanakkor a nemzetközi együttműködés és az önálló fellépés igénye folyamatosan váltakozott az amerikai történelem során.
Prőhle Gergely, volt nagykövet, a NKE John Lukacs Intézetének programigazgatója előadásában az Amerika és Európa közötti kapcsolat érzelmi és történelmi dimenzióira koncentrált. A közép-európai régió számára Amerika hosszú időn keresztül a szabadság és a remény szimbólumát jelentette. Felidézte az 1956-os forradalom emlékét, valamint azt az élményt, hogy a kommunista időszakban sokan az Amerika Hangja rádióadásain keresztül kapcsolódtak a szabad világhoz. Előadásában fontos szerepet kapott Henry Kissinger, Mindszenty József, Ronald Reagan és más történelmi szereplők öröksége. Prőhle szerint a transzatlanti kapcsolat alapja a közös civilizációs örökség, az emberi méltóság, a szabadság és a demokratikus felelősségvállalás eszméje.
Csizmazia Gábor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint az Egyesült Államokban erősen jelen vannak az internacionalista hagyományok, még ha azok különböző formákban jelennek is meg. Megkülönböztette a liberális, a konzervatív és a progresszív internacionalizmus irányzatait, és bemutatta azok történeti gyökereit. Az amerikai külpolitikai viták jelentős része valójában arról szól, milyen formában és milyen mértékben vállaljon szerepet az Egyesült Államok a nemzetközi rendszer alakításában. Az európai és az amerikai gondolkodás között gyakoriak a félreértések, mivel az internacionalista hagyományokat a két kontinensen eltérően értelmezik.
Az előadásokat követő panelbeszélgetés során a résztvevők Mártonffy Balázs, a John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársának moderálása mellett a geopolitika visszatéréséről, a liberális nemzetközi rend jövőjéről, az Egyesült Államok és Európa szerepének változásáról, valamint a kis- és közepes államok mozgásteréről folytattak eszmecserét.
A második nap második keynote előadásában George Bogden, a Yorktown Institute és a Steamboat Institute vezető kutatója, a Continental Strategy munkatársa volt, aki korábban az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi Hivatalához tartozó Kereskedelmi Kapcsolatok Hivatalának ügyvezető igazgatója volt. George Bogden előadásában az amerikai gazdasági államvezetés és az alkotmányos hatalomgyakorlás kapcsolatát elemezte, emlékeztetve, hogy az amerikai alkotmány korlátozza a kormányzati hatalmat és megteremti annak kereteit, különösen a gazdaságpolitika területén. Bogden történeti perspektívából mutatta be, hogy a vámok és a gazdasági szabályozás már a gyarmati időszakban meghatározó szerepet játszottak az amerikai politikai gondolkodásban. A függetlenségi mozgalom egyik alapvető konfliktusa is a képviselet nélküli adóztatás kérdéséből fakadt. Szerinte a mai amerikai viták – különösen a Trump-adminisztráció vámintézkedései körül – ugyanennek a történelmi problémakörnek a modern változatai. A vámokat stratégiai eszközként értelmezte, amelyekkel az állam gazdasági és geopolitikai célokat érvényesíthet.
Stumpf István, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanárának előadása az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának politikai és alkotmányos szerepére összpontosított. A testület hagyományosan a hatalmi ágak egyensúlyának őre, ugyanakkor napjainkban egyre inkább a politikai viták középpontjába került. A Legfelsőbb Bíróság összetétele és döntései jelentős mértékben befolyásolják az amerikai közéletet, mert olyan ügyekben döntött, amelyek mély társadalmi és politikai vitákat váltottak ki.
Ződi Zsolt, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóprofesszora a közösségi média platformok és a szólásszabadság kapcsolatát elemezte az amerikai alkotmányos hagyomány tükrében. Az Egyesült Államok és Európa egyre eltérőbb módon közelít a digitális platformok szabályozásához. Ismertette az amerikai alkotmány első kiegészítésének hagyományát, amely a véleménynyilvánítás szabadságát rendkívül szélesen értelmezi, és bemutatta azokat a jogi szabályokat, amelyek hosszú időn keresztül jelentős autonómiát biztosítottak az online platformok számára. Ezzel szemben Európában fokozatosan olyan szabályozási modell alakult ki, amely a platformokat egyre nagyobb felelősséggel ruházza fel a tartalommoderálás területén. A két kontinens közötti különbség mögött eltérő történelmi tapasztalatok és alkotmányos hagyományok húzódnak meg. Hosszabb távon a két modell közötti egyensúly megtalálása szükséges.
Sándor Lénárd, a Károli Gáspár Református Egyetem docense a Függetlenségi Nyilatkozatot és az alkotmányozás folyamatát hosszú politikai és alkotmányos fejlődés kezdeteként értelmezte. Bemutatta azokat a konfliktusokat, amelyek a szövetségi és tagállami hatáskörök megosztása körül alakultak ki. Az amerikai és az európai integráció között számos párhuzam fedezhető fel, ugyanakkor lényeges különbség, hogy az Egyesült Államok mögött egy közös alapító politikai közösség áll, míg Európa több történelmi nemzet és alkotmányos hagyomány együttműködésére épül. Ezért az amerikai fejlődési modell nem másolható egyszerűen az európai integráció keretei közé.
A panelbeszélgetés során az előadók és George Bogden – Fodor Júlia, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa által moderált beszélgetés keretében – elsősorban az amerikai alkotmányosság jövőjéről, a gazdasági hatalomgyakorlás alkotmányos korlátairól, valamint az Egyesült Államok és Európa közötti gazdasági és szabályozási verseny kérdéseiről folytattak eszmecserét. A résztvevők azt is megvitatták, hogy a globalizáció, a technológiai fejlődés és a geopolitikai verseny milyen új kihívásokat támaszt az alkotmányos intézményekkel szemben.
A harmadik keynote előadást Walter Grünzweig, az Andrássy Egyetem professzora tartotta Walt Whitman kulturális diplomáciai szerepéről és hatásáról. Előadásában bemutatott egy 1964-es, költészet napi Whitman-ajándékkötetet és elemezte a Whitman-értelmezések változásait. Előadását követően a résztvevők az amerikai kultúra puha hatalmi vonatkozásait elemezték.
Tóth Anna Zsófia, a Szegedi Tudományegyetem oktatója a Disney-birodalom megszületését, felemelkedését és mai állapotát mutatta be a rajzfilmek női és férfi szereplőinek változásainak tükrében. A szintén a Szegedi Tudományegyetemen tanító Lénárt András Hollywood és az amerikai filmipar szerepét vizsgálta az amerikaiak önképének és birodalmi presztízsének alakításában. A Pécsi Tudományegyetemen tanító Vöő Gabriella előadásában az amerikai irodalom tanításának kihívásait és változásait elemezte amerikai és magyar kontextusban. A záró panelbeszélgetés során a résztvevők Glant Tibor moderálása mellett először egymás előadásaira reflektáltak, majd hallgatói kérdések mentén tovább boncolgatták a puha hatalom, a propaganda és a kulturális diplomácia összefüggéseit.
Fotó: Szilágyi Dénes