John Lukacs Világrend Elemzések 2026.
A John Lukacs Világrend Elemzések sorozat a globális politikai és gazdasági rend átalakulásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket tárgyalja. A sorozat célja, hogy tudományos igénnyel megírt elemzéseken keresztül hozzájáruljon a világrend változásáról folytatott diskurzushoz, és feltárja a nemzetközi kapcsolatokban zajló dinamikákat. Az elemzések a nagyhatalmi versengést, a globális politikai struktúrák átalakulását, valamint a 21. századi világpolitikai tájat formáló kulcsszereplők külpolitikáját elemzik.
A sorozatot a John Lukacs Intézet keretében működő Amerika Kutatási Program és a Kína ésIndopacifikus Régió Kutatási Program közösen szerkeszti. A sorozat szerzői elsősorban az Intézet kutatói, kutatócsoportjaink tagjai, de külsős szakértők is részt vehetnek, akik a tudományos követelmények betartásával kívánják kifejteni véleményüket. Az elemzések angol és magyar nyelven egyaránt elérhetőek, és céljuk, hogy a tudományos közösség, a döntéshozók, valamint a szélesebb közönség számára is értékes és hasznos betekintést nyújtsanak a világrend változásába.
Kiadó:
John Lukacs Intézet
Eötvös József Kutatóközpont
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Szerkesztők: Csizmazia Gábor, Eszterhai Viktor, Tárnok Balázs
A kiadó elérhetősége:
1441 Budapest, Pf. 60.
Tel: 00 36 1 432-9000
E-mail: jli@uni-nke.hu
ISSN 3094-113X
Elemzések:
Népirtás “á la mode”?
A Kongói Demokratikus Köztársaság (DRC) és Ruanda közötti konfliktus nem új keletű, de a közelmúltban ismét a figyelem közép-pontjába került, amikor az Egyesült Álla-mok elnöke azt „megoldottként” aposztro-fálta. A kijelentés ellenére a tömeges em-beri jogi jogsértések nem szűntek meg Ke-let-Kongóban. A konfliktusokat azonban nem csupán fegyverekkel, hanem jogi esz-közökkel is vívják. Legutóbb a DRC indított eljárást a Nemzetközi Bíróság (Bíróság) előtt, amelyben azt állítja, hogy Ruanda megsértett három univerzális emberi jogi egyezményt és a genocídium egyezményt a DRC keleti részén. Jelen elemzés célja an-nak feltárása, hogy a Nemzetközi Bíróság-e a megfelelő fórum Ruanda felelősségének elbírálására, valamint azoknak a kérdések-nek a meghatározása, amelyekkel a Bíró-ságnak valószínűleg foglalkoznia kell az el-járás során.
Szerző: Szappanyos Melinda
Teljes cikk: 2026/6.
Kína lépéskényszerben: Unilaterális katonai beavatkozások küszöbén?
Kína az elmúlt évtizedekben következetesen arra törekedett, hogy a nemzetközi térben felelős nagyhatalomként jelenjen meg, amely külpolitikáját a be nem avatkozás elvére, valamint a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elsődlegességére építi. Kína növekvő nemzetközi érdekeltségei, a szabályalapú nemzetközi intézmények relatív gyengülése, valamint az amerikai külpolitika átalakulása azonban egyre világosabban kirajzolják e megközelítés korlátait is. Az elemzés arra keresi a választ, hogy mindez lépéskényszerbe hozhatja-e Pekinget, és hogy a korábban kerülni kívánt unilaterális katonai megoldások a közeljövőben a kínai stratégiai gondolkodás reális opcióivá válhatnak-e.
Szerző: Vörös Zoltán – Eszterhai Viktor
Teljes cikk: 2026/5.
Kína–Egyesült Államok csúcstalálkozó: Alkuk és a menedzselt rivalizálás keretei
A 2026. május 13–15. között megrendezett pekingi Xi–Trump-csúcstalálkozó Donald Trump második elnöki ciklusának második hivatalos vezetői egyeztetése volt. A mérsékelt várakozások beigazolódtak: sem egy átfogó „nagy alku” nem született meg, sem az együttműködés új intézményi kereteivel nem álltak elő a felek, ugyanakkor rögzítették a menedzselt stratégiai verseny minimális működési kereteit. Egy olyan időszakban, amikor mindkét fél számára a stratégiai stabilitás vált elsődleges célkitűzéssé, mindez jelentős előrelépésnek tekinthető a nemzetközi környezet kiszámíthatósága szempontjából.
Szerző: Vörös Zoltán – Eszterhai Viktor
Teljes cikk: 2026/4.
A dél-koreai–amerikai szövetség stabilitásának átalakulása és geopolitikai újrakalibrációja (1945–2026)
A második Trump-adminisztráció alatt az amerikai külpolitika tranzakcionális logikára váltott, ami komoly zavart keltett a szövetségesek között. Ebben az új környezetben Dél-Korea nem elszenvedője, hanem nyertese lett az átalakulásnak. Szöul tudatos stratégiával „modell-szövetségessé” vált, amely nemcsak alkalmazkodik a feltételekhez, hanem formálja is azokat. Dél-Korea ezáltal mintát kínál más szövetségesek számára arra, miként lehet egy ország egyszerre értékes Washington szemében és folytathat részben szabadabb külpolitikát.
Szerző: Jurászik Bálint
Teljes cikk: 2026/3.
A választói átrendeződés hatása az amerikai külpolitikára
Sokan úgy vélik, hogy az Egyesült Államok külpolitikája fordulóponthoz érkezett Donald Trump 2024-es elnökké választásával, mivel az elnök második ciklusa számos dologban eltér az elsőtől, és ebben a külpolitikája sem kivétel. Trump a második adminisztrációja során hangsúlyosabban kommunikálja és gyakorlati politikájában is követi az „America First” doktrínát. Ez az elemzés azt vizsgálja, hogy az elmúlt években tapasztalt választói újrarendeződés, miként befolyásolja a trumpi külpolitikát és milyen hatással lehet a világpolitikára a közeljövőben.
Szerző: Yaro Patrice
Teljes cikk: 2026/1.