John Lukacs Világrend Elemzések 2026.
A John Lukacs Világrend Elemzések sorozat a globális politikai és gazdasági rend átalakulásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket tárgyalja. A sorozat célja, hogy tudományos igénnyel megírt elemzéseken keresztül hozzájáruljon a világrend változásáról folytatott diskurzushoz, és feltárja a nemzetközi kapcsolatokban zajló dinamikákat. Az elemzések a nagyhatalmi versengést, a globális politikai struktúrák átalakulását, valamint a 21. századi világpolitikai tájat formáló kulcsszereplők külpolitikáját elemzik.
A sorozatot a John Lukacs Intézet keretében működő Amerika Kutatási Program és a Kína ésIndopacifikus Régió Kutatási Program közösen szerkeszti. A sorozat szerzői elsősorban az Intézet kutatói, kutatócsoportjaink tagjai, de külsős szakértők is részt vehetnek, akik a tudományos követelmények betartásával kívánják kifejteni véleményüket. Az elemzések angol és magyar nyelven egyaránt elérhetőek, és céljuk, hogy a tudományos közösség, a döntéshozók, valamint a szélesebb közönség számára is értékes és hasznos betekintést nyújtsanak a világrend változásába.
Kiadó:
John Lukacs Intézet
Eötvös József Kutatóközpont
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Szerkesztők: Csizmazia Gábor, Eszterhai Viktor, Tárnok Balázs
A kiadó elérhetősége:
1441 Budapest, Pf. 60.
Tel: 00 36 1 432-9000
E-mail: jli@uni-nke.hu
ISSN 3094-113X
Elemzések:
Önálló stratégia vagy alkalmazkodó külpolitika? – A FOIP változásai Japán külpolitikai gondolkodásában
Az elmúlt évek turbulens geopolitikai folyamatai rávilágítottak arra, hogy Japánnak újra kell gondolnia külpolitikai mozgásterét. Különösen az Egyesült Államok változó nemzetközi szerepvállalása kényszerítette a japán kormányzatot arra, hogy alkalmazkodjon az átalakuló biztonsági környezethez, miközben Kína növekvő befolyásával is szembe kell néznie. Ebben a folyamatban a Szabad és Nyitott Indo–Csendes-óceáni vízió (FOIP) a japán diplomácia egyik legfontosabb eszközévé vált: egyszerre szolgálja az amerikai szövetség fenntartását, a regionális partnerek összekapcsolását és Japán biztonsági érdekeinek érvényesítését.
Szerző: Fülöpp Kinga
Teljes cikk: 2026/11.
USA kontra Nemzetközi Büntetőbíróság – Stratégia vagy hóbort?
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az Amerikai Egyesült Államok (USA) által a Bíróság elnökével és személyzetének egyik további tagjával szemben 2026 nyarán bevezetett szankciókat „a pártatlan igazságszolgáltatási intézmény függetlensége elleni kirívó támadásnak” minősítette.[1] 2026 októberében a Trump-adminisztráció további pénzügyi szankciókat vezetett be az ICC-vel szemben. Nem ezek voltak az USA első intézkedései az ICC-vel szemben: egy olyan folyamatba illeszkednek, amely már Trump első elnöki ciklusa előtt elkezdődött. Az ICC rövid bemutatását követően az elemzés áttekinti ezen intézkedések időrendjét és nemzetközi kontextusát. Végső soron jelen munka arra keresi a választ, amit a nemzetközi közösség is kétségbeesetten igyekszik megérteni: „Mi ezeknek az intézkedéseknek a célja?” Van-e mögöttük észszerű megfontolás? Van-e olyan jogi vagy politikai indokuk, amely az USA szempontjából valóban értelmezhető és hasznos? Vagy pusztán Trump elnök szeszélyes döntéseinek újabb megnyilvánulásairól van szó?
Szerzők: Szappanyos Melinda – Vörös Zoltán
Teljes cikk: 2026/10.
A második Kína-sokk: Az európai ipar és a világgazdasági egyensúly új kihívása
A „második Kína-sokk” a világgazdasági verseny új szakaszát jelzi, amelyben a kínai vállalatok egyre nagyobb kihívást jelentenek a hagyományos ipari nagyhatalmak számára a technológiaintenzív ágazatokban. Az első Kína-sokkal ellentétben, amely elsősorban a munkaintenzív feldolgozóipart érintette, az új versenyhullám Európa ipari bázisát és technológiai képességeit meghatározó ágazatokat veszélyeztet. A folyamat hátterében nem csupán az állami támogatások, hanem a kínai beruházásvezérelt növekedési modell, a gyenge belső kereslet, a túlzott termelési kapacitások, a technológiai felzárkózás és az integrált beszállítói hálózatok is állnak. A tanulmány bemutatja a második Kína-sokk kialakulásának mechanizmusait, Európa sérülékenységét és az Európai Unió lehetséges válaszait. Emellett elemzi a magyarországi következményeket is, ahol a kínai beruházások lehetőséget teremtenek az ipari felzárkózásra, ugyanakkor tovább mélyíthetik a meglévő függőségeket.
Szerző: Matura Tamás
Teljes cikk 2026/9.
Újabb amerikai-kínai csúcstalálkozó: stabilitásra ítélve
Donald J. Trump és Hszi Csin-ping 2026. szeptemberi washingtoni csúcstalálkozója megerősítette a két nagyhatalom közötti strukturális patthelyzetet. Mivel a gazdasági és technológiai kapacitások kiegyensúlyozottsága miatt jelenleg egyik fél sem képes a másik fölé kerekedni, a felek a nyílt konfrontáció helyett a feszültségek megoldásának elodázására és puszta menedzselésére (taktikai status quo-menedzsmentre) rendezkedtek be. A fegyverszünet fenntarthatósága, valamint az együttműködés elmélyülése azonban az intézményesített garanciák hiánya és a belső politikai kényszerek miatt továbbra is törékeny marad.
Szerzők:Eszterhai Viktor – Vörös Zoltán
Prabowo Subianto külpolitikája: folytonosság vagy irányváltás Indonézia „szabad és aktív” külpolitikájában?
Miközben a világot egyre inkább a nagyhatalmi versengés határozza meg, Indonézia látszólag elutasítja a blokkosodás logikáját. Prabowo Subianto elnöksége alatt Jakarta egyszerre mélyítette kapcsolatait az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal és más regionális partnerekkel. Ez felveti a kérdést: valóban új külpolitikai irány bontakozik ki Indonéziában, vagy a „szabad és aktív” külpolitika alkalmazkodik a 21. század geopolitikai kihívásaihoz? A tanulmány e kérdésre keresi a választ Prabowo első éveinek külpolitikai lépései alapján.
Szerző: Jurászik Bálint
Népirtás “á la mode”?
A Kongói Demokratikus Köztársaság (DRC) és Ruanda közötti konfliktus nem új keletű, de a közelmúltban ismét a figyelem közép-pontjába került, amikor az Egyesült Álla-mok elnöke azt „megoldottként” aposztro-fálta. A kijelentés ellenére a tömeges em-beri jogi jogsértések nem szűntek meg Ke-let-Kongóban. A konfliktusokat azonban nem csupán fegyverekkel, hanem jogi esz-közökkel is vívják. Legutóbb a DRC indított eljárást a Nemzetközi Bíróság (Bíróság) előtt, amelyben azt állítja, hogy Ruanda megsértett három univerzális emberi jogi egyezményt és a genocídium egyezményt a DRC keleti részén. Jelen elemzés célja an-nak feltárása, hogy a Nemzetközi Bíróság-e a megfelelő fórum Ruanda felelősségének elbírálására, valamint azoknak a kérdések-nek a meghatározása, amelyekkel a Bíró-ságnak valószínűleg foglalkoznia kell az el-járás során.
Szerző: Szappanyos Melinda
Teljes cikk: 2026/6.
Kína lépéskényszerben: Unilaterális katonai beavatkozások küszöbén?
Kína az elmúlt évtizedekben következetesen arra törekedett, hogy a nemzetközi térben felelős nagyhatalomként jelenjen meg, amely külpolitikáját a be nem avatkozás elvére, valamint a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elsődlegességére építi. Kína növekvő nemzetközi érdekeltségei, a szabályalapú nemzetközi intézmények relatív gyengülése, valamint az amerikai külpolitika átalakulása azonban egyre világosabban kirajzolják e megközelítés korlátait is. Az elemzés arra keresi a választ, hogy mindez lépéskényszerbe hozhatja-e Pekinget, és hogy a korábban kerülni kívánt unilaterális katonai megoldások a közeljövőben a kínai stratégiai gondolkodás reális opcióivá válhatnak-e.
Szerző: Vörös Zoltán – Eszterhai Viktor
Teljes cikk: 2026/5.
Kína–Egyesült Államok csúcstalálkozó: Alkuk és a menedzselt rivalizálás keretei
A 2026. május 13–15. között megrendezett pekingi Xi–Trump-csúcstalálkozó Donald Trump második elnöki ciklusának második hivatalos vezetői egyeztetése volt. A mérsékelt várakozások beigazolódtak: sem egy átfogó „nagy alku” nem született meg, sem az együttműködés új intézményi kereteivel nem álltak elő a felek, ugyanakkor rögzítették a menedzselt stratégiai verseny minimális működési kereteit. Egy olyan időszakban, amikor mindkét fél számára a stratégiai stabilitás vált elsődleges célkitűzéssé, mindez jelentős előrelépésnek tekinthető a nemzetközi környezet kiszámíthatósága szempontjából.
Szerző: Vörös Zoltán – Eszterhai Viktor
Teljes cikk: 2026/4.
A dél-koreai–amerikai szövetség stabilitásának átalakulása és geopolitikai újrakalibrációja (1945–2026)
A második Trump-adminisztráció alatt az amerikai külpolitika tranzakcionális logikára váltott, ami komoly zavart keltett a szövetségesek között. Ebben az új környezetben Dél-Korea nem elszenvedője, hanem nyertese lett az átalakulásnak. Szöul tudatos stratégiával „modell-szövetségessé” vált, amely nemcsak alkalmazkodik a feltételekhez, hanem formálja is azokat. Dél-Korea ezáltal mintát kínál más szövetségesek számára arra, miként lehet egy ország egyszerre értékes Washington szemében és folytathat részben szabadabb külpolitikát.
Szerző: Jurászik Bálint
Teljes cikk: 2026/3.
A választói átrendeződés hatása az amerikai külpolitikára
Sokan úgy vélik, hogy az Egyesült Államok külpolitikája fordulóponthoz érkezett Donald Trump 2024-es elnökké választásával, mivel az elnök második ciklusa számos dologban eltér az elsőtől, és ebben a külpolitikája sem kivétel. Trump a második adminisztrációja során hangsúlyosabban kommunikálja és gyakorlati politikájában is követi az „America First” doktrínát. Ez az elemzés azt vizsgálja, hogy az elmúlt években tapasztalt választói újrarendeződés, miként befolyásolja a trumpi külpolitikát és milyen hatással lehet a világpolitikára a közeljövőben.
Szerző: Yaro Patrice
Teljes cikk: 2026/1.