SJKP Műhelytanulmányok:

Szlovákia a közép-európai térség egyik fiatal állama, amely 1993. január 1-jei önállósodását követően gyorsan és következetesen illeszkedett be a nyugati politikai, gazdasági és biztonsági struktúrákba. Bár a Mečiar-kormányok (1993–1998) demokratikus deficitje átmenetileg az euroatlanti integráció peremére szorította az országot, a későbbi kabinetek sikeresen korrigálták ezt a pályát: 2004-ben sor került a NATO- és EU-csatlakozásra, 2009-ben pedig az euró bevezetésére. Ezek a lépések tartósan rögzítették Szlovákia stratégiai orientációját, ugyanakkor a politikai stabilitás nem vált egyenletesen fenntarthatóvá. Az önállóság óta tizennégy kormány alakult, négy előrehozott parlamenti választást tartottak (1994, 2006, 2012, 2023), és több kabinet (a Mečiar-, Dzurinda-, Radičová- és Heger-kormány) bukása is a mélyebb, máig ható politikai törésvonalakra utal. Ennek fényében a 2025-ös politikai folyamatok is e történeti és intézményi háttér ismeretében értelmezhetők.2026-ban Szlovákia parlamentáris demokrácia, ahol a köztársasági elnök szerepe elsősorban reprezentatív, míg a végrehajtó hatalom súlypontja továbbra is a kormány kezében összpontosul. A jelenlegi kabinet mozgásterét erősíti Peter Pellegrini 2024-es elnökké választása, amely kedvező intézményi környezetet teremtett a Smer–Hlas dominálta koalíciónak. A politikai rendszer formális működése ellenére jelentős belső feszültségek maradtak fenn. A társadalmi-politikai polarizáció, a gazdaság szerkezeti korlátai – a túlsúlyos autóipari orientáció, a gyenge diverzifikáció és a gazdasági komplexitás csökkenése – valamint a kedvezőtlen demográfiai trendek (az öregedő népesség és a munkaképes korúak arányának visszaesése) hosszabb távon rendszerszintű kockázatokat hordoznak.Szlovákia geopolitikai jelentőségét földrajzi helyzete adja; egyszerre része a közép-európai integrációs térnek, illetve az EU és a NATO keleti szárnyának. A tengerpart hiánya és az energiahordozók importfüggősége ugyanakkor tartós sebezhetőségi tényezőt jelent.

Szerző: Dr. Pásztor Ladislav

Teljes tanulmány: 2026./1.

SJKP Stratégiai Gyorselemzések:

Az elmúlt egy évben a francia nukleáris elrettentés európai dimenziója egyre hangsúlyosabbá vált az európai biztonságpolitikai diskurzusban. A francia elnök több alkalommal hangsúlyozta, hogy Európának hosszabb távon nagyobb stratégiai autonómiára van szüksége, amelyben a francia nukleáris elrettentő erő érdemi szerepet tölthet be. E folyamat részeként Emmanuel Macron francia elnök 2026. március 2-án jelentette be Franciaország nukleáris doktrínájának történelmi jelentőségű módosítását, amelynek központi eleme a francia nukleáris védőernyő megerősítése és mélyebb integrálása az európai védelembe. Ez a bejelentés egy hosszabb folyamat eredménye, és alapvetően pozitív fogadtatásra nyert Európában. A Franciaország felajánlotta nukleáris együttműködés részben az amerikai védelem esetleges bizonytalanságaira, részben pedig Oroszország ukrajnai agressziójára és nukleáris fenyegetést alkalmazó retorikájára reagál. Franciaország jelenleg körülbelül 290 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, ami töredéke az orosz vagy amerikai arzenálnak. Ezt növelni és modernizálni szándékoznak. A problémák azonban a részletekben rejlenek, amelyek megoldása hosszú időt vehet igénybe.

Szerzők: Dr. Demkó Attila, Liszkai Dominik

Teljes cikk: 2026/3.

Az Európai Unió 2030-ig terjedő kilátásait vizsgáló elemzés a politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, környezeti és katonai trendek alapján tárja fel a legfontosabb geopolitikai, geoökonómiai és társadalmi trendeket, valamint azonosít három fő forgatókönyvet és azok kockázatait. A fő kihívások közé tartozik a gazdasági stagnálás, az idősödő társadalom és a kontrollálatlan migráció egyre nagyobb terhe. Az EU technológiai fejlődését lassítja a külső függőség és a kritikus nyersanyagok korlátozott elérhetősége, míg a zöld átállás gazdasági és társadalmi feszültségeket okoz. A védelmi szektorban az EU az amerikai hadiipartól függ, miközben saját kapacitásait is fejleszteni próbálja. A vizsgált forgatókönyvek többsége gazdasági visszaesést vagy stagnálást jelez, amelynek mértékét az ukrajnai háború kimenetele és a világkereskedelem alakulása határozza meg. A legnagyobb kockázatot a geopolitikai eszkaláció, az uniós intézményi válság és a globális hatalmi konfliktusok jelentik. Összességében az EU jövője leginkább külső tényezőktől függ, miközben belső politikai és társadalmi feszültségei tovább erősödhetnek.

Szerző: Máthé Réka Zsuzsánna

Teljes cikk: 2026/2.

Grönland jövőjének kérdése 2026 elején régen nem látott feszültséget hozott az Egyesült Államok és fontosabb európai szövetségesei viszonyába, miután Donald Trump amerikai elnök kilátásba helyezte a sziget megszerzését, nem kizárva a katonai vagy gazdasági eszközöket. Grönland jelentősége elvitathatatlan geopolitikai szempontból, a sarki jég olvadása új kereskedelmi útvonalakat nyithat meg a sziget körül, és kitermelhetővé válhatnak jelentős ásványkincs készletek is. A terület egyben fontos az Egyesült Államok védelme szempontjából. A feszültség csökkent Donald Trump davosi beszéde után, melyben kizárta a katonai megoldást. Az amerikai-dán-grönlandi megállapodásra több opció van, az 1951-es szerződés kiterjesztése, a bázis(ok) szuverén amerikai területté nyilvánítása, vagy hosszabb távon Grönland társulása az Egyesült Államokkal.

Szerző: Demkó Attila, Nagy Letícia

Teljes cikk: 2026/1.