JLI SVKP Elemzések 2025
Ukrajna katonai támogatása az orosz-ukrán háború harmadik évében
Elemzésünkben – az orosz–ukrán háború harmadik évének értékeléséhez kapcsolódva – azt mutatjuk be, hogy milyen típusú és volumenű katonai támogatást kapott Ukrajna a nemzetközi közösség tagjaitól. Bár közismert állítás, hogy Ukrajna nyugati támogatás nélkül nem tudná folytatni honvédő háborúját, ezt a tényt előzetesen mi is hamgsúlyozzuk. Volodimir Zelenszkij elnök egy február elejei interjúban azt állította, hogy a fronton használt fegyverzet és katonai felszerelés 40%-át Ukrajnában gyártják, 30%-át pedig az Egyesült Államok szállítja. A külföldi támogatás jelentőségét Ivan Havriluk ukrán védelmi miniszterhelyettes is megerő-sítette, mondván: a minisztérium szerint a fronton használt felszerelések 70%-a nemzet-közi támogatásokból származik.
Szerző: Kemény János
Oroszország támogatása az orosz-ukrán háború harmadik évében
Elemzésünkben – az orosz–ukrán háború harmadik évének értékeléséhez kapcsolódva – azt mutatjuk be, hogy Oroszország milyen típusú és volumenű segítséget kapott az ukrajnai agresszióját támogató legfontosabb partnereitől – Kínától, Észak-Koreától és Irántól – a háború harmadik évében.
Szerző: Kemény János
Teljes cikk: 2025/8.
Biztonságpolitikai konferencia Münchenben – Tanulságok Európa számára
Bár az elmúlt három évben az átalakuló világrend és az orosz–ukrán háború jelentették a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (Münich Security Conference) általános keretét, illetve fő specifikus témáját, és ez ebben az évben sem változott, a Trump-adminisztráció európai bemutat-kozása és egy várt/remélt orosz–ukrán „béketerv” körvonalazása 2025-ben elvitte a show-t. Értékelésünk a konferencia értelmezési keretét adja a legfontosabb tanulságok azonosításával Európa számára – kiemelten azzal a következtetéssel, hogy mindez csupán az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásának a bevezető aktusa volt.
Szerző: Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2025/7.
Egyszeri vagy rendszerszintű a rezisztencia? Orosz makrogazdasági helyzet a háború harmadik évében – és a kilátások
Az orosz gazdaság szankciós ellenálló- és háborús képességeit illetően erősen megosztott az elemzői közeg. A makrogazdasági pálya jó eredményeit részben magyarázza a múltból felhalmozott és frissen beérkezett exportbevételek elköltése. Ugyanakkor ezek a források kimerülőben vannak, az orosz gazdasági tevékenység távolodik a békebeli viszonyoktól, a fejlődési pálya az egyensúlyitól. Mindez nem feltétlenül a háború végét vetíti előre, de eggyel több okot adhat a fejfájásra a döntéshozóknak. A szankciók mindeddig meglepően keveset tettek hozzá az orosz kivéreztetéshez. A fő gazdasági kockázat a háború, nem annyira a szankciók. Mindazonáltal utóbbiak szerephez juthatnak a nyugati magatartás változása mentén, illetve ha azokat megtámogatják a globális piaci fundamentumok és környezet, jelentősen rontva az orosz kilátásokat.
Szerző: Deák András György
Teljes cikk: 2025/6.
Trump és Grönland
Donald Trump Grönland „megszerzését” második elnökségi ciklusának egyik korai célitűzéseként hirdette meg, mint az amerikai és a nemzetközi biztonság érdekében álló lépést. Bár erről már 2019-ben is beszélt, és akkor meg kívánta volna vásárolni a szigetet Dániától, most nagyobb visszhangott váltott ki az ötlet, ugyanis a szavakat tényleges diplomáciai lépések is követték, és a nemzetközi médiafigyelmet az ragadta meg leginkább, hogy „nem zárta ki a katonai erő használatát sem”. Elemzésünkben áttekintjük az amerikai elképzelés megvalósításának reális lehetőségeit, korlátjait, és értékeljük a valószínűbbnek tekinthető forgatókönyvek várható következményeit.
Szerző: Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2025/5.
Trump és a Panama-csatorna
Ahogy Grönland esetében, Donald Trump a Panama-csatornára vonatkozóan is bejelen-tette „igényét” arra vonatkozóan, hogy újból megerősítse az amerikai befolyást a straté-giai jelentőségű közlekedési–szállítási útvo-nal és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra felett. Avagy Trump megfogalmazásában „visszaszerezze a csatornát”.A migrációs tárgyalások mellett e cél elérését szolgálta Marco Rubio amerikai külügyminiszter február 2-i útja, amely beiktatása után elsőként Latin-Amerikába, ezen belül is Panamába vezetett. Az elemzés az amerikai igény valóságtartalmát, a reális lehetősége-ket és a nyomásgyakorlás várható következ-ményeit tekinti át.
Szerző:Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2025/4.
Trump és a NATO: Mire lenne elég a GDP 5%-át kitevő védelmi költségvetés?
A kampányígéreteknek és az előzetes várakozásoknak megfelelően Donald Trump már beiktatása előtt, december 20-án jelzett európai szövetségeseinek: a tranzakcionalizmus kora visszatért, az Egyesült Államoknak „kiszervezett” európai védelem nem fenntartható. Ennek szellemében nagyobb ráfordítást, a védelmi kiadások dinamikus növelését várja a NATO-tagállamoktól – egészen a nemzeti össztermék (GDP) 5%-os szintjéig. Elemzésünk azt mutatja be, mit jelentene egy ekkora növelés, mire lenne elegendő az európai védelmi képességek megerősítése terén?
Szerző: Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2025/3.
A vietnámi haderőfejlesztés trendjei, 2014-2024
A jelen elemzés Vietnám (vagy hivatalos nevén Vietnámi Szocialista Köztársaság) haderőfejlesztési trendjeit mutatja be az elmúlt évtizedre visszatekintően, a londoni székhelyű International Institute for Strategic Studies (IISS) nemzetközi kutatóintézet Military Balance+ adatbázisa és egyéb szakértői források alapján.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2025/2.
Észak-koreai katonák az orosz–ukrán fronton
2024 október-november fordulóján a nemzetközi közvéleménynek azzal kellett szembesülnie, hogy az orosz és az észak-koreai vezetés eszkalálta az orosz-ukrán háborút azzal, hogy Phenjan – lőszerek és balisztikus rakéták után –, észak-koreai katonákat is küldött az orosz-ukrán frontra. Elemzésünk ennek a lépésnek motivációit, okait, körülményeit, illetve lehetséges következményeit tárgyalja.
Szerző: Csoma Mózes
Teljes cikk: 2025/1.