JLI SVKP Elemzések 2025

Trump és a Panama-csatorna

Ahogy Grönland esetében, Donald Trump a Panama-csatornára vonatkozóan is bejelen-tette „igényét” arra vonatkozóan, hogy újból megerősítse az amerikai befolyást a straté-giai jelentőségű közlekedési–szállítási útvo-nal és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra felett. Avagy Trump megfogalmazásában „visszaszerezze a csatornát”.A migrációs tárgyalások mellett e cél elérését szolgálta Marco Rubio amerikai külügyminiszter február 2-i útja, amely beiktatása után elsőként Latin-Amerikába, ezen belül is Panamába vezetett. Az elemzés az amerikai igény valóságtartalmát, a reális lehetősége-ket és a nyomásgyakorlás várható következ-ményeit tekinti át.

Szerző:Csiki Varga Tamás

Teljes cikk: 2025/4.

 

Trump és a NATO: Mire lenne elég a GDP 5%-át kitevő védelmi költségvetés?

A kampányígéreteknek és az előzetes várakozásoknak megfelelően Donald Trump már beiktatása előtt, december 20-án jelzett európai szövetségeseinek: a tranzakcionalizmus kora visszatért, az Egyesült Államoknak „kiszervezett” európai védelem nem fenntartható. Ennek szellemében nagyobb ráfordítást, a védelmi kiadások dinamikus növelését várja a NATO-tagállamoktól – egészen a nemzeti össztermék (GDP) 5%-os szintjéig. Elemzésünk azt mutatja be, mit jelentene egy ekkora növelés, mire lenne elegendő az európai védelmi képességek megerősítése terén?

Szerző: Csiki Varga Tamás

Teljes cikk: 2025/3.

 

A vietnámi haderőfejlesztés trendjei, 2014-2024

A jelen elemzés Vietnám (vagy hivatalos nevén Vietnámi Szocialista Köztársaság) haderőfejlesztési trendjeit mutatja be az elmúlt évtizedre visszatekintően, a londoni székhelyű International Institute for Strategic Studies (IISS) nemzetközi kutatóintézet Military Balance+ adatbázisa és egyéb szakértői források alapján.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2025/2.

 

Észak-koreai katonák az orosz–ukrán fronton

2024 október-november fordulóján a nem­zet­közi közvéleménynek azzal kellett szembe­sül­nie, hogy az orosz és az észak-koreai ve­zetés eszkalálta az orosz-ukrán háborút az­zal, hogy Phenjan – lőszerek és balisztikus ra­kéták után –, észak-koreai katonákat is kül­dött az orosz-ukrán frontra. Elemzésünk en­nek a lépésnek motivációit, okait, körülmé­nyeit, illetve lehetséges következményeit tár­gyalja.

Szerző: Csoma Mózes

Teljes cikk: 2025/1.