JLI SVKP Elemzések 2026
Hova tűntek az orosz pénzügyi tranzakciók?
2022 februárja óta töredékére csökkent az orosz pénzügyi intézmények által a nemzetközi relációban legtöbbször használt (inkumbens) pénzügyi rendszeren át végrehajtott nemzetközi tranzakciók száma. Az ukrán hírszerzés értesülései szerint míg a háború előtt Oroszország a SWIFT-en keresztül több, mint 150 millió ilyen nemzetközi tranzakciót bonyolított le évente, ez a forgalom 2025 első felében 8 millióra csökkent. A visszaesés léptéke egybevág a más területeken, például az EU pénzügyi rendszereiben tapasztalható folyamatokkal, azok nagyságrendjével. Ezzel szemben az orosz külgazdasági forgalom nem csökkent érdemben. Az aggregált külkereskedelmi volumen az Orosz Nemzeti Bank adatai szerint 2025-ben 727 milliárd dollár volt, jócskán meghaladva a 2010-es évek második felének adatait. Alig rosszabb a helyzet a szolgáltatások vonatkozásában: a 2018-as 159,4 milliárd dolláros forgalom 2025-re csak 141 milliárd dollárra apadt. Erősen úgy tűnik, hogy a meghatározó külgazdasági területeken Oroszország fenntartotta tevékenységét, azonban annak pénzügyi részét nem a hagyományos módon, jelentős részben nem is a nemzetközi relációban legtöbbször használt csatornákon keresztül bonyolította. Akkor hova tűntek az orosz nemzetközi pénzügyi tranzakciók?
Szerző: Deák András György
Teljes cikk: 2026/10.
Iráni hátterű terrorista tevékenység az Irán elleni háború kitörése óta Európában
A 2026-os iráni háború kezdete óta számos olyan terrortámadás történt Európában, amiben iráni szálat feltételeznek vagy bizonyítottak a hatóságok. Irán európai területen korábban is hajtott végre fegyveres akciókat, ezek azonban elsősorban az Európában élő iráni ellenzéki diaszpóra tagjai ellen irányultak. 2026 márciusa óta azonban egy korábban ismeretlen szervezet, az Igazak Társainak Iszlám Mozgalma (Harakat Ashab al-Yamin al-Islamiya, HAYI) vállalta magára az európai akciókat. Az elemzés az iráni állami támogatású terrorizmus trendjeit tekinti át és aktuális jellemzőit értékeli a nyugati államokban, kiemelten Európában.
Szerző: Kemény János
Teljes cikk: 2026/9.
A „Zeitenwende”4 évének értékelése
A 2022. februárjában Olaf Scholz által meghirdetett Zeitenwende a német kül- és biztonságpolitika történelmi fordulatát ígérte, azonban a gyakorlati megvalósítás számos strukturális és politikai akadályba ütközött. Az elemzés az elmúlt négy év intézkedéseit összegzi és azok hatásait értékeli, kiemelve az orosz–ukrán háború Németországra, a német politikára és társadalomra, valamint kifejezetten a védelempolitikára és a haderőre gyakorolt hatásait. Ennek célja, hogy fel tudjuk mérni, a Zeitenwende mennyiben maradt puszta retorikai fordulat, és mennyiben eredményezett tényleges strukturális változásokat.
Szerző: Csiki Varga Tamás – Gyapka Balázs
Teljes cikk: 2026/8.
A világ terrorfenyegetettségnek változása 2018-2025 között a Globális Terrorizmus Index jelentéseinek tükrében
Az elemzés a Globális Terrorizmus Index kiadványai alapján mutatja be a világ terrorfenyegetettségének 2018-2025 közötti főbb tendenciáit, vagyis az Iszlám Állam iraki és szíriai szervezetének meggyengítése óta eltelt időszak globális és regionális folyamatait értékeli.
Szerző: Répási Krisztián
Teljes cikk: 2026/7.
Több erőforrás, arányosabb tehermegosztás: A NATO védelmi kiadásainak változása 2014-2025 között
Mark Rutte, a NATO főtitkára 2026. március 26-án hozta nyilvánosságra a 2025-ös évre vonatkozó jelentését[1], amelynek fókuszában a tagállamok védelmi erőfeszítéseinek, kiemelten a védelemre fordított anyagi forrásoknak és az ebből eredő képességfejlesztésnek az eredményei állnak.[2] Az elemzés ez alkalomból a 2014-2025 közötti évtizedben vizsgálja meg és értékeli a szövetség teljesítményét, a tehermegosztás változását és az eredmények nemzetközi kontextusát.
Szerző: Heim Erik
Teljes cikk: 2026/6.
Háborúk közé szorulva – Pakisztán viszonya a 2026. évi afganisztáni és iráni konfliktusokhoz
2026. február 21-én a pakisztáni légierő afganisztáni rajtaütésével új, Khawaja Asif pakisztáni védelmi miniszter kommentárja szerint „nyílt háborús” szakaszába lépett az egyébként évek óta zajló afgán–pakisztáni konfliktus. Egy héttel később Izrael és az Amerikai Egyesült Államok rajtaütésszerű támadásával megindult az Iráni Iszlám Köztársaság elleni háború, amely az első óráktól a legsúlyosabb közel-keleti államközi fegyveres konfliktussá vált a 2003. évi iraki háború óta. Korábban, 2025. május elején Pakisztán és India is néhány napos légi háborúba bocsátkozott egymással, melynek tűzszünet vetett véget még azelőtt, hogy súlyosabb eszkalációra került volna sor. 2026 március elejére tehát az a helyzet alakult ki, hogy Pakisztán Kínát leszámítva valamennyi szomszédja részéről súlyos biztonsági fenyegetést érzékel. Kettejükkel a háborús szembenállásig megromlott a viszonya, a harmadikat pedig éppen két atomhatalom támadta, és politikai jövője éppúgy bizonytalannak tűnt, mint területi integritásának megmaradása. Az elemzés azokat a szempontokat veszi számba, amelyek meghatározzák Pakisztán viszonyát Afganisztánnal, illetve álláspontját az irán háborúval kapcsolatban.
Teljes cikk: 2026/5.
Szerző: Háda Béla
A második Trump-adminisztráció és a nemzetközi multilaterális intézményrendszer
Donald Trump 2025-ös elnöki beiktatása óta rendkívüli sebességgel és mértékben formálja át a 21. századi multilaterális intézményrendszert – de legalább is az ezekben vállalt amerikai szerepet. Bár néhány ilyen jellegű intézkedés részben már első elnöki ciklusában is megjelent, majd szerepeltek a 2024-es elnökválasztási kampányban is, mégis komoly visszhangot váltott ki az, hogy milyen gyorsan, határozottan, kérlelhetetlenül – akár a hatások látszólagos mérlegelése nélkül – hátrált ki a hagyományosan az Egyesült Államok által létrehozott szervezetekből, amelyekben évtizedekig meghatározó, vagy akár vezető szerepet is játszott. Ezzel párhuzamosan az amerikai (nemzeti) intézményrendszert is átalakították, a kormányzat működésének – pénzügyi – hatékonyságát hangoztatva. A tanulmány áttekinti a második Trump-elnökség döntéseinek hátterét, mibenlétét, illetve következményeit az egyes intézményekre és nemzetközi szerződésekre nézve, mérleget vonva az elnökség első évéről.
Teljes cikk: 2026/4.
Szerző: Kóródi Márton
Az Amerikai Egyesült Államok stratégiai irányváltása és a dél-ázsiai hatalmak
Az Amerikai Egyesült Államok 2025. novemberében a nemzeti biztonsági, 2026. január végén pedig a nemzeti védelmi stratégiáját is nyilvánosságra hozta. E két dokumentum hivatott széles körben megismertetni a hazai és nemzetközi közvéleménnyel azokat az elveket és célkitűzéseket, amelyek az elkövetkező években meghatározzák majd a világ első számú katonai hatalmának biztonságpolitikai vonalvezetését. E két dokumentum már csak azért is érdekes a feltörekvő államok külpolitikával foglalkozó elitcsoportjai számára, mert egyúttal hazájuk jövendőbeli mozgástrének és lehetőségeinek felméréséhez is támpontot remélhetnek tőlük. Hogy ezeket a reményeket a két stratégia mennyire váltotta be, az persze más kérdés, a világszemlélet azonban, amit tükröznek, alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk Washington és egyes, a nemzetközi rend alakításában fontos szerepet játszó államok közeljövőbeli viszonyáról. Elemzésünk ezt India és Pakisztán vonatkozásában teszi meg
Teljes cikk: 2026/3.
Szező: Háda Béla
Venezuela: Resilience, Risk, and the Aftermath of U.S. Intervention
Through ‘Operation Absolute Resolve’ U.S. special operations forces and law enforcement agencies captured the president of Venezuela, Nicolas Maduro, and his wife in Caracas and took them to custody in the United States upon charges of ‘narco-terrorism’ conspiracy and drug trafficking, among other criminal activities. Following more than a decade of political repression and economic downturn, Venezuela concluded 2025 amid profound institutional erosion, an entrenched authoritarian governing structure, and a humanitarian emergency with significant regional implications. Despite severe economic contraction and widespread social deprivation, the regime under Nicolás Maduro had so far demonstrated notable resilience driven by elite cohesion, an effective domestic security apparatus, and external support from strategic partners. Meanwhile, U.S. policy has increasingly been driven by migration pressures, narco-trafficking concerns, and renewed strategic assertiveness under the Trump administration, all of which elevated Venezuela’s relevance in Washington’s security agenda. Within this context, understanding the country’s structural realities is essential to measure the balance of power, anticipate potential stabilization following Maduro’s removal on January 3, 2026, and evaluate the strategic options available both to the Venezuelan establishment and to the Trump administration. The current analysis assesses the aftermath of the American intervention and its international consequences. Within this context, an understanding of Venezuela’s structural realities is essential to assess the balance of power, anticipate potential stabilization scenarios following Maduro’s removal on January 3, 2026, and evaluate the strategic options available both to the Venezuelan establishment and to the Trump administration.
Full paper: 2026/2.
Authors: Brian Heriberto Neira Fajardo, Csiki Varga Tamás
Szomáliföld izraeli elismerésének körülményei és lehetséges következményei
Komoly nemzetközi felzúdulást váltott ki, hogy 2025. december 26-án Izrael – az ENSZ hivatalos tagállamai közül elsőként – elismerte a szakadár Szomáliföld függetlenségét. A döntés mögött egyszerre állnak politikai és geopolitikai megfontolások, és szervesen illeszkedik abba a regionális versengésbe, ami az elmúlt években erősödött fel Afrika szarva és az Ádeni-öböl térségében.
Teljes cikk: 2026/1.
Szerző: Fodor Márk Joszipovics – Marsai Viktor