NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Nézőpontok 2019
Błażej Popławski: How to assess states’ vulnerability and the emergence of terrorism in Africa? A comparative analysis of the Fragile States Index and the Composite Index of National Capability
The aim of this analysis is to identify ways to assess states’ vulnerability and the correlation of certain vulnerabilities and the emergence of terrorism in Africa. Recent studies have undertaken some empirical tests on the relationship between poverty, globalization and state failure as predictors of terrorism. The hypothesis of this article assumes that there is correlation between the degrees of disintegration and dysfunctionality of the state and the activity of terrorist organizations in the given country, subject to our analysis.
Full article: 2019/7. pdf
Barabás Dóra: A Trump-adminisztráció migrációs politikája
Az elmúlt évek során a migráció fontos sarokpontjává vált az amerikai belpolitikának – jelentős részben Donald Trump elnöknek köszönhetően. Trump elnök már választási kampányában kiemelten foglalkozott a migrációval: az egyik legnagyobb figyelmet kapott ígérete az volt, hogy beiktatását követően falat épít az amerikai–mexikói határra, ami majd megakadályozza az illegális bevándorlók belépését az ország területére. Az elnök az elmúlt két és fél évében több korlátozó intézkedést is hozott az illegális migráció visszaszorítása érdekében. Az elemzés egyfelől statisztikai mutatók, valamint az illetékes hatóságok jelentéseinek felhasználásával felvázolja az Egyesült Államokba irányuló bevándorlás hátterét, másfelől pedig áttekinti a migráció csökkentését célzó legfontosabb intézkedések sajátosságait.
Teljes cikk: 2019/6. pdf
Arlett Adél: Hírszerzés nyílt forráskódú programok használatával
A tanulmány célja a térinformatikai felderítés körébe sorolható Google Earth elnevezésű nyílt forráskódú szoftver bemutatása, amely nagy mértékben hozzájárulhat a különböző terrorszervezetek működési területének feltérképezéséhez, és ezáltal a hatékonyabb terrorelhárítási stratégiák kidolgozásához. A tanulmány első része a Google Earth általános jellemzőit tekinti át, illetve azokat a lépéseket ismerteti, amelyek alkalmazhatók egy, a programmal végzett vizsgálat elkészítéséhez. A második rész ezeket a lépéseket a gyakorlatba átültetve mutatja be a Boko Haram nigériai terrorszervezet településromboló tevékenységének elemzésén keresztül. Végül, az utolsó rész a másodlagos források bevonásának fontosságára hívja fel a figyelmet a minél sokrétűbb térinformatikai felderítés kapcsán.
Teljes cikk: 2019/5. pdf
Csiki Varga Tamás: A kínai hadiipari cégek előretörése
A világ vezető hadiipari vállalatairól a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) mellett a Defense News portál szolgáltat átfogó szemlélettel adatokat. Mindkét esetben komoly módszertani korlátot jelent a megismerhetőség, azaz a hiteles adatok rendelkezésre állása – ami eddig azt eredményezte, hogy egyes szereplőknél (így az orosz hadiipari vállaltoknál) sokszor becslésekre hagyatkoztak a szakértők, míg mások – elsősorban a Kínai Népköztársaság vállalatai – egyszerűen hiányoztak az elemzésekből. Ezt a hiányosságot orvosolta első alkalommal a 2001 óta megjelenő Defense News Top 100-as listája, amely 2019 júliusában a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) szakértőivel együttműködve a kínai cégeket is elhelyezte a világ száz vezető hadiipari vállalatának listáján. (Vélhetően ezt a lépést a SIPRI következő, 2019 év végén várható elemzése is megpróbálja majd megismételni.) A jelen elemzés e kiadvány tükrében a vezető kínai hadiipari vállalatok helyét, „nemzetközi erejét”, termelési profilját mutatja be a világ más vezető védelmi ipari vállalataival összevetve.
Teljes cikk: 2019/4. pdf
Csiki Varga Tamás: Vezetőváltás a német védelmi tárca élén
Györgyi Dominika: A kínai diaszpóra története és helyzete Délkelet-Ázsiában
Overseas chinese /tengerentúli, külföldi/ kínai, így nevezzük azokat a személyeket, akik kínai születésűek, vagy felmenőik kínaiak, ők azonban szárazföldi Kína, Hong Kong, Makaó vagy Tajvan területén kívül élnek. Eltérő minták alapján, különböző indíttatásból vándoroltak más országok földjére, ott megvetették a lábukat. A mai modern, kiterjedt diaszpórákat és azok egymással és anyaországgal való kapcsolatait már a középkorban megalapozták az első kivándorlási hullámot alkotó kereskedőközösségek. A jogi meghatározás szerint kínai személy az, aki állampolgársággal rendelkezik a Kínai Népköztársaságban (ideértve Hong Kongot és Makaót), vagy a Kínai Köztársaságban. Az 1980-as évektől Deng Xiao Ping hatására enyhülés volt tapasztalható a külpolitikában, bár a Kínai Népköztársaság állampolgársági törvény alapján a szárazföldi Kína nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, annak ellenére sem, hogy a Földön összesen a 47,5 millió főt közelíti a diaszpóra lélekszáma, ezen belül pedig csak Délkelet-Ázsiában 30-40 millió kínai származású ember él. Az egyes országokat vizsgálva számuk Thaiföldön, Indonéziában és Malajziában kiugró, bár az adatok rendszerint nem tükrözik teljesen hűen a valóságot. Gyakran nevezik őket ázsiai zsidóknak, azonban összehasonlítva a zsidók európai üzleti eredményeivel, elmondható, hogy a kínaiak jóval sikeresebbnek bizonyulnak az ázsiai országok gazdasági életében, az úgynevezett bambusz hálózat (bamboo network) kialakítása is közösségükhöz kapcsolódik. A bambusz hálózat mellett az Egy Övezet, Egy Út Kezdeményezést (One Belt, One Road / Belt and Road Initiative) is érdemes kiemelni, mint anyaországon kívüli gazdasági programot, amelyben ugyancsak szerepet kapnak a tengerentúli kínai diaszpórák. A továbbiakban az emigráció történetét követően a térség néhány országát vizsgáljuk az ott élő kínai diaszpórák megismerése céljából, feltárjuk gazdasági potenciáljukat, lehetőségeiket és a diszkrimináció problémáját, illetve az anyaországgal való kapcsolatukat.
Teljes cikk: 2019/2. pdf
Bruncsák Anikó: Az Amerikai Egyesült Államok és Pakisztán kapcsolatai 2013–2018 között
Amikor két állam bilaterális kapcsolatainak egy kiemelt szakaszáról esik szó, érdemes meghatározni, hogy mely időponttól, milyen mérföldkövektől datáljuk az adott időszakot. A 2013 és 2018 közötti amerikai–pakisztáni partnerség esetében, amennyiben mindkét ország bel- és külpolitikai történéseit figyelembe vesszük, több esemény is alkalmasnak tűnik, hogy kiindulópontként szolgáljon a felvázolt időszakhoz. Az egyik ilyen lehetséges mérföldkő – amerikai perspektívából – a 2012-es elnökválasztás és Barack Obama második elnöki ciklusának kezdte, mialatt a másik választóvonal – pakisztáni szemszögből – Nawaz Sharif harmadik kormányának megalakulása 2013 májusában. Jelen írás esetében ez utóbbi a kiindulópont, hiszen fordulatos – és olykor kiszámíthatatlan – belpolitikája miatt a pakisztáni szemszög jó alapot kínál a kétoldalú kapcsolatok bemutatásához. A tanulmányban vizsgált időszak egészen napjainkig terjed; azonban meg kell jegyeznünk, hogy az elmúlt két év legfontosabb irányvonalait és fordulópontjait már sokkal inkább a 2017-es amerikai kormányváltás határozta meg, így ennek megfelelően a tanulmány utolsó szakaszában az amerikai eseményekből fogunk kiindulni. Az újdonsült republikánus kormányzattal jelentős fordulat állt be az amerikai-pakisztáni partnerségben, és ez egy új alapokon nyugvó időszakot eredményezett, olyat, amely a továbbiakban önmagában is megérdemelne egy részletes tanulmányt.
Teljes cikk: 2019/1. pdf