NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Nézőpontok 2020
Zeöld Zsombor: Lengyelország új nemzeti biztonsági stratégiájáról
2020. május 12-én Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök aláírta az ország új Nemzeti Biztonsági Stratégiáját (NBS). A dokumentum felülvizsgálata indokolt és időszerű volt: elődjét 2014 novemberében, a Krím-félsziget orosz annexiója után fogadták el. A korábbi koncepciót a Polgári Platform (Platforma Obywatelska – PO) által delegált köztársasági elnök, Bronisław Komorowski jegyezte, azonban annak következetes végrehajtása a Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwości – PiS) által támogatott, 2015-ben hivatalba került Andrzej Duda alatt sem volt veszélyben.
Teljes cikk: 2020/5. pdf
Jójárt Krisztián: Cseh politikusok elleni állítólagos orosz mérgezési kísérlet
Április 26-án a cseh Respekt nevű hetilap titkosszolgálati információkra hivatkozva egy cseh politikusok elleni orosz merényletkísérletről számolt be. A lap szerint három héttel korábban egy diplomata útlevéllel utazó orosz állampolgár ricinnel a bőröndjében repült Prágába abból a célból, hogy megmérgezze Prága polgármesterét, Zdenek Hřibet, valamint másik két polgármestert, Ondřej Kolářt, Prága hatodik kerületének, illetve Pavel Novotnyt, Prága Reporyje városrészének polgármesterét. A politikusok azóta rendőri védelem alatt állnak. A rendelkezésre álló kevés információn túl nehezíti a tisztánlátást, hogy a kevés ismert részlettel kapcsolatban is sok az ellentmondás. A kérdésben megnyilatkozó vezető cseh politikusok kijelentései is szűkszavúak, egymásnak ellentmondanak. Noha a Moszkvával jó kapcsolatokat ápoló cseh elnök, Miloš Zeman tagadta, hogy bármiféle orosz mérgezési kísérletre történtek volna előkészületek, a Respekt hírét nem cáfolta más vezető politikus. E rövid elemzés arra vállalkozik, hogy az ismert tények alapján megállapítsa, hogy az állítólagos merényletkísérlet miként illeszkedik (avagy nem illeszkedik) a közelmúlt hasonló orosz titkosszolgálati akcióinak sorába. Az elemzés nem vizsgálja az események cseh belpolitikai kontextusát.
Teljes cikk: 2020/4. pdf
Csiki Varga Tamás: A koronavírus-járvány potenciális hatásai a haderőkre
2020. április 15-én a NATO védelmi miniszterei arról tanácskoznak, hogy a szövetség milyen további közös lépéseket tehet a koronavírus-járvány elleni védekezés összehangolása, a tagállamok kölcsönös támogatása érdekében. Nem másodrendű kérdés az sem, hogy ilyen, mind a nemzetállamokat, mind a nemzetközi intézményeket megterhelő időszakokban hogyan biztosítható a NATO alapfeladatainak ellátása, azaz a hiteles elrettentés, a robosztus területvédelem, a válságkezelő és stabilizációs műveletek fenntartása stb.
Ebből az alkalomból röviden áttekintjük azokat a közvetlen és közvetett hatásokat, amelyek a haderőket érik világszerte szinte azonnal, majd rövid-, közép- és hosszú távon, és amelyekkel a kormányzatoknak több okból kifolyólag is foglalkozniuk kell a legégetőbb egészségügyi, ellátási és gazdasági válságjelenségek kezelése mellett. Egyrészt, mert a világ legtöbb országában a haderő olyan kiegészítő kapacitásokkal és speciális képességekkel bír, amelyek segíthetik e válságok kezelését; másrészt, mert számos országban a haderőnek egészségügyi válsághelyzetben is aktív szerepet kell vállalnia a biztonság fenntartásában, a légtér- és határvédelemben. Harmadrészt azért, mert jó néhány olyan konfliktus, katonai művelet zajlik ma is, amelyekben a fegyveres erők tagjai a legkülönbözőbb módokon vesznek részt. Végül, de nem utolsó sorban pedig azért, mert az egészségügyi válsághelyzetet követően – mint arra a legtöbb előrejelzés számít – gazdasági recesszió következik, abból eredően pedig a törékeny, instabil államokban olyan társadalmi–politikai konfliktusok is kitörhetnek vagy erősödhetnek meg, amelyek kezelésében szélsősége esetekben még a haderőnek is szerepe lehet.
Mindennek szemléltetésére nemzetközi példákkal alátámasztva tekintjük át a koronavírus-járvány haderőre gyakorolt, már tapasztalt és potenciálisan megjelenő hatásait.
Teljes cikk: 2020/3. pdf
Major Milán: Az orosz védelmi ipari komplexum a Szovjetunió szétesésétől napjainkig
Oroszország a Szovjetunió összeomlása után válságba került, ami a hadiipart is érintette, de mára úgy tűnik, hogy a védelmi ipari komplexum stabilizálódott. Az Oroszországi föderáció nemzetközi befolyásának egyik sarokköve a hadiipar, amely azonban állami támogatások és megrendelések nélkül jelenlegi méretében nem lenne képes működni. A kormányzat próbálja csökkenteni a belső, állami megrendelésektől való függést, de a centralizáció és a kormányzati kontroll erős maradt. Elemzésünk az átalakulás folyamatát és az orosz hadiipar képességeit, valamint korlátjait, egyes dilemmáit tekinti át a 2020-as évtizedbe lépve.
Teljes cikk: 2020/2. pdf
Csiki Varga Tamás: Ambíció és kockázat: a német külpolitika lehetőségei is korlátjai Líbia kapcsán
2020. január 19-én széleskörű nemzetközi konferencián vitatták meg a líbiai konfliktusban közvetlenül érintett és közvetetten érdekelt felek a konfliktus enyhítésének lehetőségét. Az elmúlt hónapokban eszkalációs szakaszban lévő polgárháborúban, amelybe egyre növekvő mértékben avatkoznak be külső szereplők katonai erővel is, a Tripoliért folyó végső összecsapás előtti – talán utolsó – lehetőségként sikerült tárgyalóasztal mellé ültetni az ellenérdekelt feleket. A berlini Líbia-konferencia a harmadik látványos német külpolitikai kezdeményezés volt az elmúlt hét hónapban a Hormuzi-szoros térségében folytatandó haditengerészeti biztosító művelet és egy észak-szíriai biztonsági zóna létrehozása után, amelyek nem hogy nem jártak eredménnyel, de nem is voltak komolyan vehetők. Az értékelés a német külpolitika legutóbbi igen ambiciózus, ugyanakkor kockázatos kísérletének motivációit és az abban rejlő lehetőségeket tekinti át.
Teljes cikk: 2020/1. pdf