JLI SVKP Elemzések
Az észak-amerikai és európai regionális védelmi kiadások elemzése – Trendek és tanulságok
Az Öböl-államok szerepe a gázai válságban
Az elemzés a védelmi kiadások észak-amerikai és európai regionális trendjeit vizsgálja az International Institute for Strategic Studies (IISS) által közreadott Military Balance+ adatbázis adatait felhasználva. Ennek keretében áttekintjük az ott található, katonai szempontból releváns országok védelmi célokra allokált kiadásainak elmúlt másfél évtizedes alakulását, hogy a trendeket komparatív módon értékelve szemléltessük a hatalmi átrendeződést és értelmezzük a regionális védelmi dinamikákat.
Szerzők: Csiki Varga Tamás, Farkas Domonkos, Felméry Zoltán, Márton Richárd
Teljes cikk: 2024/17.
The Czech Defence outlook after the Russian invasion to Ukraine
The policy paper aims at providing the international policy and decision-making community with a comprehensive understanding of Czech defence strategies and the challenges that lie ahead by delving into specific initiatives that have been shaping Czech defence policy since 2022. It offers insights into the country’s evolving military priorities, structural reforms, and geopolitical responses to emerging threats.
Szerző: Zdeněk Rod
Teljes cikk: 2024/16.
A nukleáris fegyverkezés trendjei az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kína és India esetében
Évtizedünk elejére a nemzetközi rend mélyreható átalakulása számos következménye miatt nagyon széles körben érzékelhető folyamattá vált. Az ún. poszthegemoniális fejlődési stádiumban az eddigi hegemón Amerikai Egyesült Államok hatalmi fölénye több, vezető szerepének biztosítása szempontjából relevanciával bíró területen is érezhetően gyengült, vagy egyenesen a megszűnés határán áll. Ezzel szoros oksági összefüggésben a kihívó Kínai Népköztársaság szerepének felértékelődése tapasztalható. Jóllehet, a folyamat egyáltalán nem szabályos ütemű, nem minden területre kiterjedő, és valós perspektíváival kapcsolatban is sok kétely merül fel mostanában, a világrend átalakulása egy olyan jelenség, amely a vezető hatalmak mindegyikét stratégiai vonalvezetésének átgondolására kényszeríti.
Jelen elemzés nem vállalkozhat arra, hogy az átalakulás valamennyi katonai és technikai aspektusát számba vegye, ezért szigorúan a nukleáris fegyverkezés helyzetét és legfontosabb trendjeit vizsgálja, mégpedig a világrend átalakulásában hagyományos stratégiai törekvéseik, illetve változó pozíciójuk miatt leginkább érintett négy nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok, az Oroszországi Föderáció, a Kínai Népköztársaság és India eseteiben. Ennek során áttekintjük a nukleáris eszközök alkalmazásával kapcsolatos elképzeléseik esetleges változásait az elmúlt időszakra nézve, valamint platformalapú elemzésnek vetjük alá ismert csapásmérő képességeiket is. Külön figyelmet érdemel a rakétavédelmi rendszerek által felidézett stratégiai dilemma kezelése szempontjából a hiperszonikus eszközökkel kapcsolatos kutatások állása az érintett országokban, valamint az is, hogy a belátható jövőben milyen hatással járhatnak ezen eszközök a nukleáris erőegyensúlyra nézve.
Szerző: Kemény János – Jójárt Krisztián – Háda Béla
Teljes cikk: 2024/15.
Az Öböl-államok szerepe a gázai válságban
Az arab államok részéről az Izraellel való kapcsolatépítési szándékot a gázai válság egyelőre nem ásta teljesen alá. Az Ábrahám-megállapodások nem omlottak össze, az izraeli–szaúdi normalizálódás pedig nem került le teljesen a napirendről, bár kétségkívül lelassult a folyamat. A palesztin politikai szereplőket a hat Öböl-állam alapvetően eltérően ítéli meg. A Hamásszal Katarnak van a legszorosabb kapcsolata, amely azonban a jövőben gyengülhet. Vele szemben az Emírségek, Bahrein és Szaúd-Arábia kifejezetten negatívan tekint a szervezetre, ugyanakkor a Palesztin Hatósággal nekik sem felhőtlen a viszonyuk. A gázai válság eltérő dilemmákat jelentett a hat ország számára. Katarra nagy nyomás nehezedett a Hamásszal fenntartott kapcsolatai miatt, ugyanakkor az Emírségek, Bahrein és Szaúd-Arábia számára is komoly kihívásokat jelentett pozíciójuk megfogalmazása. A hat állam közül egyelőre Katar és az Emírségek játsszák a legnagyobb szerepet a válságban, ugyanakkor Szaúd-Arábia is meghatározhatja a Gázai-övezet háború utáni jövőjét. Az elmúlt tíz hónap felemás hatással volt az Egyesült Államok, mint biztonságpolitikai garanciát nyújtó partner megítélésére.
Szerző: Szalai Máté
Teljes cikk: 2014/14.
A NATO washingtoni csúcstalálkozójának eredményeiről
2024. július 9-11-én az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) állam- és kormányfői a szövetség fennállásának 75. évfordulóját ünnepelték Washingtonban. Elemzésünkben az állam- és kormányfők által kiadott nyilatkozat alapján áttekintjük és értékeljük a csúcstalálkozó során született döntéseket.
Szerző: Tálas Péter
Teljes cikk: 2024/13.
A NATO washingtoni csúcstalálkozója: az utolsó „status quo” csúcs és Európa ébredése?
A NATO-tagállamok Washingtonban ünneplik a szövetség fennállásának 75. évfordulóját. Demonstrálják, hogy a közös fellépés az orosz katonai agresszióval szemben, illetve Ukrajna és az európai biztonsági rendszer fenntartása mellett töretlen, és a tagállamok vállalják a szükséges politikai és gazdasági költségeket annak érdekében, hogy az agresszió orosz költségeit növeljék, Oroszország katonai képességeit pedig gyengítsék. Wiesbadenben egy új NATO-parancsnokságot hoznak létre, onnan koordinálják a jövőben a tagállamok katonai támogatását Ukrajna irányában a NATO Security Assistance and Training for Ukraine (NSATU) programban, ami az ún. Ramstein Csoport (Ukraine Defense Contact Group) feladatait – egyelőre – nem veszi át. Ezekkel a lépésekkel „Trump-biztossá” kívánják tenni a támogatási folyamatokat. Ukrajna a következő tizenkét hónapban további, legalább 40 milliárd euró értékű katonai segélyt kap – ami az eddigi éves támogatás nagyságrendjének felel meg. Ugyanakkor ezúttal sem kap meghívást a csatlakozásra a szövetséghez. 2024-ben már 23 tagállam teljesíti a védelmi kiadásokra vonatkozó 2%-os GDP-arányos elvárást (32-ből). A védelmi költségvetésen belüli modernizációs célt (20%) 30 tagállam teljesíti. A tagállamok kötelezettséget vállalnak a hadiipari termelési kapacitás közös, összehangolt bővítésére (NATO Industrial Capacity Expansion pledge). Bemutatkozik az október 1-jével hivatalba lépő új főtitkár, Mark Rutte.
Szerző: Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2024/12.
Vlagyimir Putyin phenjani villámlátogatása
2024. június 18-19. között Vlagyimir Putyin orosz államfő rövid látogatást tett az észak-koreai fővárosban, amelynek során a felek „stratégiai partnerség” szintjére emelték kapcsolataikat. Kim Dzsong Ün észak-koreai diktátor a kétoldalú viszonyt „szövetségként” aposztrofálta, ugyanakkor az orosz vezető ezt a kifejezést nem használta. A két szomszédos ország vezetője legutóbb 2023 szeptemberében, az orosz Távol-Keleten lévő Vosztocsnij Kozmodrom űrrepülőtéren találkozott egymással, Kim akkor hívta meg személyesen az orosz elnököt Phenjanba. A jelenlegi találkozó az Egyesült Államokkal és a „nyugati országokkal” szembeni együttműködés jegyében zajlott, a találkozó eredményei rövid távon mindkét fél számára sikerként könyvelhetőek el, hosszú távon azonban a fejlemények igazi nyertesének az észak-koreai rezsim tekinthető.
Szerző: Csoma Mózes
Teljes cikk: 2024/11.
Perceptions of security in five Central European countries. Preliminary lessons from a comparative study
Our institute surveyed the security and threat perceptions of 5,310 people in five countries – the Czech Republic, Hungary, Poland, Romania, and Slovakia) in late 2023. The core findings of this survey are presented in this analysis. We examine and briefly assess the polling results regarding respondents’ opinion on defense spending, military capabilities, alliances and threat perceptions. The Hungarian sample’s results can be compared to surveys conducted in 2019 and 2021 – with a few methodological disclaimers.
Szerző: Deák András György, Felméry Zoltán, Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2024/10.
Az indiai választások előzményei és tanulságai
2024 tavaszán ismét lezajlott a „legek választása”. Az India Köztársaság általános törvényhozási választása ugyanis hagyományosan a világ leghosszabbnak és legbonyolultabbnak tekintett, legnépesebb választói közösséget megmozgató voksolási procedúrája. Tétje a 2014 óta hivatalban lévő miniszterelnök, Narendra Damodardas Modi újabb ötéves mandátuma, vagy az ellenzék kormányra kerülése és egy új társadalompolitikai kurzus érvényesülése volt a világ legnépesebb államában, amely mostanra egyértelműen kettős sorsforduló éveit éli. Ez egyrészt az indiai nemzet épülésének jövőbeli útjáról szól, másrészt pedig a dél-ázsiai óriásállam 21. századi nemzetközi rendszerben elfoglalt nagyhatalmi pozíciójának alakításáról. Még ha ez utóbbi fő összetevőit illetően van is egyetértés az indiai politikum vezető erői között, előbbi döntő mértékben függ a választások eredményétől. Elemzésünk ennek megfelelően az indiai választások légkörét meghatározó tényezőknek, valamint az eredmények nyomán leszűrhető tanulságoknak szentel figyelmet.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2024/9.
Rejtő nyomában III – Magyarország és a Magyar Honvédség csádi szerepvállalása
Csád sajátos szigetelő-állam jellege miatt a nagyhatalmi versengés egyik ütközőpontja, amely francia-barátsága mellett egyre nagyobb nyomás alatt áll Oroszország, illetve regionális szövetségesei részéről. A szudáni polgárháború – különösen az etnikai összefonódások és a menekültválság miatt – nagyban hat Csádra, és korlátozza Mahamat Déby mozgásterét. A belső ellenzék – beleértve a felkelő szervezetek legerősebb frakcióit – az északi népcsoportok közül kerülnek ki. Déby-nek egyszerre kell kordában tartania saját zaghawa ellenzékét, illetve a gorane, tama, arab kísérleteket hatalma aláásására. Ezt részben politikai és gazdasági koncessziókkal, részben erővel igyekszik elérni. A dzsihádista csoportok expanzióját az elmúlt években – szemben más száheli országokkal – Csádnak ugyan sikerült megakadályoznia, de azok továbbra is komoly fenyegetést jelentenek. Ráadásul a csádi fegyveres erők előtt álló egyéb feladatok miatt csökken a rájuk nehezedő nyomás. A szélsőségesek új módszereket (katonai bázisok elleni támadások, drónok) kezdtek el meghonosítani az elmúlt években. A nyugati szövetségesek kiszorulása a régióból – például az agadez-i amerikai drónbázis felszámolása – az MH számára is képességvesztést jelent. Különösen súlyos ez a felderítés terén.
Szerző: Marsai Viktor
Teljes cikk: 2024/8.
Rejtő nyomában II – Magyarország és a Magyar Honvédség csádi szerepvállalása
A Száhel Európa stratégiai érdekszférája, amelyben egyre növekvő regionális instabilitás figyelhető meg. Ezek következményei – például az irreguláris migráció formájában – már most is elérik Európát. A rivális hatalmak – elsősorban Oroszország – a hibrid hadviselés formájában komoly erőfeszítést tesznek a nyugati pozíciók gyengítésére, az anyagi és politikai haszonszerzésre, illetve esetenként a káosz elmélyítésére. Európa ezért nem engedheti meg, hogy teljesen kiszoruljon a régióból, és hagyja, hogy annak folyamatait kizárólag rivális hatalmak befolyásolják. Magyarország és a Magyar Honvédség már egy évtizede jelen van a Száhelben. Ezért az MH ,,3.0-s” csádi szerepvállalása nem a véletlen műve, hanem beleilleszkedik a magyar biztonság- és védelempolitika elmúlt években látott trendjeibe. A magyar szerepvállalás kontextusa a diplomácia, fejlesztés, védelem koncepciója (az angolszász világban népszerű ún. „3D”: diplomacy, development, defence) –, amely összkormányzati fellépést igényel. Ezért fontos, hogy a katonai komponens mellett Magyarország kiemelt figyelmet fordít Csád humanitárius és fejlesztési támogatására is. A Magyar Honvédség számára ez egy a szövetségesekkel koordinált, de önálló műveleti szerepvállalás lesz. Ez eltávolodás a korábbi „1.0” – szövetségesi körben végzett kiképzési (EUTM Mali) – és „2.0” – szintén szövetségesi kötelékben megvalósított/tervezett (OMLT, Takuba Alkalmi Harci Kötelék) kiképző, tanácsadó, támogató, kísérő (T3A – train, advise, assist, accompany) feladatoktól.
Szerző: Marsai Viktor
Teljes cikk: 2024/7.
A mianmari katonai kormányzás elfeledett három éve – Belső konfliktus, régiós dilemma
A Mianmarban 2021. február 1-jén történt katonai hatalomátvétel óta eltelt három év során folyamatosak voltak az összecsapások a juntaerők és a katonai vezetés ellen lázadó különböző etnikai fegyveres felkelő csoportok között. Mindazonáltal, az – Arakan Hadseregből [AA], Mianmari Nemzeti Demokratikus Szövetség Hadseregéből [MNDAA] és Ta’ang Nemzeti Felszabadító Hadseregből [TNLA] álló – Három Testvériség Szövetség által tavaly október végén elindított 1027-es Hadművelet (Operation 1027) kezdete óta az állami hadseregen (Tatmadaw) komoly meggyengülés jelei mutatkoznak. Az illegális katonai hatalomátvétel harmadik évfordulóját követően már egyértelműen kimondható, hogy bár a puccsot sikeresen kivitelezte a katonai vezetés, hatalmát azonban három év alatt sem sikerült megszilárdítania az 1962-től de facto katonai uralom alatt működő, majd 2011 és 2021 között a demokratizálódás és gazdasági reformok útjára lépett délkelet-ázsiai országban. Mianmar gazdasága krízis közeli állapotba került a puccsot követő három évben: a helyi valuta (kyat) felére értékelődött le az amerikai dollárhoz képest, folyamatos az olaj-, gáz-és üzemanyaghiány. A két jelentős nagyvárosban, Jangonban és Mandalajban a lakosság állandósult jellegű áramkimaradásról számol be. Elemzésünk ezeket a válságjelenségeket tekinti át.
Szerző: Balla Kamilla
Teljes cikk: 2024/6.
A 2024. évi törökországi helyhatósági választások háttere és értékelése
A 2024. március 31-i helyhatósági választás Recep Tayyip Erdoğan török elnök és pártja, az AKP eddigi legsúlyosabb vereségét hozta 2002-es hatalomra kerülésük óta. Ez volt az első olyan választás, amelyen egy másik párt (Köztársasági Néppárt, CHP) országos szinten több szavazatot kapott, mint az AKP. Az eredmények alakulásában számos tényező játszott közre. Kiemelkedik a rossz gazdasági helyzet, valamint az iszlamista Újra Jólét Pártja (Yeniden Refah) megerősödése, amely szavazatokat vont el az AKP-tól. A CHP az ellenzéki szövetség felbomlása után képes volt konszolidálni az ellenzéki szavazótábort és kiterjeszteni szavazóbázisát. Az ellenzéki pártszimpatizánsok közül sokan szavaztak át taktikai okokból a CHP-re. A helyhatósági választás hatása rövid távon várhatóan korlátozott lesz, Erdoğan elnök napi hatalomgyakorlása nem inog meg. A helyhatósági választásokon az emberek gyakran más logika mentén szavaznak, mint a parlamenti vagy elnökválasztáson; az identitásképző elemek kevésbé érvényesülnek. A következő, 2028-as parlamenti- és elnökválasztás pedig még messze van. Ezért is érdemes óvatosnak lenni az eredmények extrapolálásával. A kialakult helyzet ugyanakkor rég nem látott új dinamikákat hoz a török politikába. Jelenleg a legnagyobb kérdés, hogy mik Erdoğan tervei, akar-e indulni 2028-ban – 74 évesen – is az elnökválasztáson. A jelenlegi török alkotmány kettőben maximálja az elnök ciklusainak számát. Az újrázáshoz így alkotmánymódosításra vagy egy – régóta tervezett – új alkotmányra lenne szükség.
Szerző: Pénzváltó Nikolett
Teljes cikk: 2024/5.
Az orosz-ukrán háború második évének tanulságai
A háború harmadik évének elején mind a nemzetközi politikai folyamatok, mind a katonai erőviszonyok Moszkvának kedveznek. Oroszország valószínűleg képes lesz a fronton további sikereket elérni, a Putyin által megerősített eredeti háborús célok elérése azonban aligha reális. Másfelől, ahogy 2023-ban Kijev, úgy most Moszkva van cselekvési kényszerben: Oroszország előnye a 2024-es év után várhatóan csökkenni fog, feltéve, hogy az Ukrajna mögötti nyugati katonai támogatás kitart. Ukrajna működőképességének fenntartásában a külföldi segély, az első két év alatt felajánlott 141,1 milliárd dollár pénzügyi és 118 milliárd dollár katonai támogatás meghatározó. Kijev a háború nagyjából első két évében minden egyes Ukrajnában megtermelt dollár mellé bő 21 cent pénzügyi és 27 centnek megfelelő katonai támogatást kapott. Az ebben a segítségnyújtásban beálló akár kisebb változások is sokkal nagyobb mértékben érintik az ukrán védelmi képességeket, mint a hazai gazdaság bármelyik folyamata. Az amerikai pénzügyi-katonai támogatás megakadásával tovább nő az európai támogatás szerepe és jelentősége Ukrajna számára. Az Ukrajna mögött álló nyugati államok katonai támogatásával párhuzamosan Oroszország Iránnal és Észak-Koreával fokozta az együttműködést, ami rakéta- és dróntechnológiai proliferációs aggodalmakat szül.Kína és India igyekszik távolságtartó, semleges magatartást tanúsítani, miközben gazdasági hasznot próbálnak húzni az Oroszországgal szembeni szankciók szülte helyzetből.
Szerzők: Csiki Varga Tamás - Csoma Mózes - Deák András György - Háda Béla - Jójárt Krisztián - Kemény János - Tálas Péter - Egeresi Zoltán
Teljes cikk: 2024/4.
A 2024. évi pakisztáni törvényhozási választások háttere és következményei
A 2024. február 8-án, egy éves késéssel megtartott pakisztáni törvényhozási választások nem hoztak egyértelmű győzelmet a hadsereg támogatását (ideiglenesen) élvező pártoknak. Imran Khan megbuktatott és bebörtönzött miniszterelnök támogatói a legtöbb közvetlen mandátumot szerezték meg a leendő parlamentben, előre jelezve a belpolitikai válság fennmaradását. Khan minden korábbi hibája ellenére a dinasztikus alapon vezetett régi pártok és a hadvezetés áldozatának tűnik fel sokak szemében, társadalmi támogatottsága egyértelmű. Jelen helyzetében a legkézenfekvőbb stratégia a részéről, hogy ezt a képet erősítse, amikor csak lehetősége nyílik rá. A felálló új kormány továbbra is jelentős legitimációs deficittel küzd majd. Stabil kormányzás a népszerűtlen gazdaságpolitikai intézkedések és a társadalmi ellenállás miatt valószínűtlen – koalíciós válságokkal lehet számolni az előttünk álló években.Az eredmény a hadseregnek sem előnyös. A háttérben folyamatos nyomás alatt kell tartania a politikai elitet, Khan pártjának kormányzati visszatérését nem engedheti. Egyelőre viszont egy nyílt katonai hatalomátvétel sem szolgálná az érdekeit. Pakisztán várhatóan válságtól sújtott állam marad az előttünk álló években is.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2024/3.
Orosz és ukrán haditechnikai veszteségek az európai katonai képességek kontextusában
Az orosz-ukrán háború 2022-es eszkalációjának második évfordulójához közeledve nem csupán a háború menetére és hadszíntéri katonai tapasztalataira, hanem az európai védelmi képességekre vonatkozó következtetéseket is megfogalmazhatunk. Ennek egyik „metszetét” adja az orosz és ukrán haditechnikai veszteségek összevetése az európai államok katonai képességeivel annak érdekében, hogy felmérhessük: mennyire lennének képesek egy elhúzódó, magas intenzitású hagyományos háború megvívására – egy olyan háborúra, mint amit Oroszország vív Ukrajna ellen. Mivel egy ilyen nagyméretű, elhúzódó háború számos egyéb tényező mellett arról is szól, hogy a védő erők milyen mennyiségi kapacitásokkal rendelkeznek a haditechnikai eszközök minősége mellett, érdemes – a megismerhetőség korlátjait szem előtt tartva – mérleget vonnunk: képesek lennének az európai államok megvédeni magukat?
Szerző: Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2024/2.
Kelet-Ázsia akut válságainak eszkalációs potenciálja – a Koreai-félsziget és Tajvan
2023-24 fordulójának heteiben a Koreai-félsziget két államának, valamint a Tajvani-szoros két oldalán farkasszemet néző pekingi és tajpeji hatalmi központok viszonya újabb mélypontra jutott. Mindkét régóta fennálló, geopolitikai törésvonalak mentén formálódó válság közeljövőjével összefüggésben felmerül egy újabb fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélye, miközben hátterükben felsejlik az átalakuló nemzetközi rend vezető hatalmainak rivalizálása és a felek ehhez fűződő érdekei is. Jelen elemzésünk a Korea-közi feszültség és a tajvani választások nemzetközi reflexiói kapcsán abba kíván betekintést nyújtani, hogy milyen jellegzetességek határozzák meg az ismét élénk nemzetközi figyelemtől övezett ellenségeskedés hátterét, és mekkora esély mutatkozik arra, hogy a közeli jövőben a jelenleginél jóval súlyosabb konfliktussá eszkalálódjanak. Ennek során elsőként a Koreai-félsziget helyzetének szentelünk figyelmet.
Szerző: Csoma Mózes – Háda Béla
Teljes cikk: 2024/1.