NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések-2014
Az ukrajnai és a közel-keleti válságok az ázsiai hatalmak szemszögéből
2014 folyamán az Európai Unió államainak közvéleményét leginkább két, fegyveres szembenállássá eszkalálódó konfliktus foglalkoztatta: az ISIS/IS iraki és szíriai térnyerése, valamint az orosz részről polgárháborús kulisszák mögé bújtatott, valójában orosz–ukrán miniháborúként zajló ukrajnai válság. Mindkét folyamat Európa hagyományos befolyási övezetének perifériáján bontakozott ki, így természetes, hogy kiemelt figyelmet kapott a Magyarországon született biztonságpolitikai elemzésekben is, széles teret nyitva a nyugati szempontokat és érdekeket tárgyaló sorétű hazai diskurzus előtt. Eddig lényegesen kevesebb figyelmet kapott viszont a keleti világ két meghatározó hatalmának, Indiának és a Kínai Népköztársaságnak az említett válságokkal kapcsolatos álláspontja, illetve esetleges politikai érintettsége. Írásunk e hiányt igyekszik pótolni.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2014/22.pdf
Analytical approaches to the Ukraine crisis and the recent Ukrainian parliamentary elections
The Ukrainian parliamentary elections held on October 26, 2014 are, for many reasons, an important milestone in the crisis that has been going on for almost a year now. First, the elections ended a period of almost eight months, during which many have accused Ukrainian leaders of the illegitimate use of power, given that they came to power at the end of February as a result of an uprising, rather than having been elect-ed via a constitutional process. Second, the election results fundamentally changed the Ukrainian legislation and the composition of the Ukrainian political elite, allowing representatives of several new political groups into the Supreme Council that have been all but unknown to the public even a few months ago. Third, the elections ended an extraordinary period during which the political leaders of the country could stay in power without having to implement far-reaching reforms. These changes now offer us the opportunity to review the main turning points of the Ukrainian crisis, framing vari-ous analytical approaches to foster a better understanding of the ongoing processes and map up the main challenges that lay ahead of the newly elected leaders following the elections.
Author: Peter Talas
Whole article: 2014/21.pdf
Az első USA–Afrika-csúcstalálkozó értékelése
2014 augusztusában először került sor az amerikai kormányzat és az afrikai kontinens vezetőinek csúcstalálkozójára Washingtonban. Bár a félszáz delegáció részvételével zajló rendezvény váratlan fordulatok nélkül, a ,,business as usual” légkörében folyt le, megerősítette az Obama-adminisztráció elkötelezettségét a földrész államai felé, és jól illeszkedett abba a trendbe, amelynek eredményeképpen az Egyesült Államok az ezredforduló óta fokozottabb érdeklődéssel viseltetik Afrika ügyei iránt.
Szerző: Marsai Vikor
Teljes cikk: 2014/20.pdf
A hazai kormányzati hatékonyság szerepe az ország versenyképességének megítélésében
Egy ország versenyképességének meghatározó dimenziója kormányzati és államigazgatási szektorának hatékonysága. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország verseny-képességének megítélésében bekövetkezett negatív előjelű változás széleskörűen ismeretes, arról azonban, hogy ebben mekkora szerepet játszott a kormányzati szektor hatékonysága megítélésének változása, érdemben kevesebb szó esik. Az elemzés az IMD World Competitiveness Center által publikált adatok felhasználásával arra a kérdésre keresi a választ, hogy az elmúlt másfél évtizedben a kormányzati szektor hatékonyságának megítélése tendenciaszerűen és regionális viszonylatban hogyan alakult, ezáltal pedig ez a dimenzió milyen mértékben volt képes hozzájárulni Magyarország versenyképességének alakulásához?
Szerző: Felméry Zoltán
Teljes cikk: 2014/19.pdf
Indiai kormányváltás – külpolitikai irányváltás?
2014. április 7. és május 12. között újra lezajlott a világ hagyományosan egyik leg-összetettebb választási procedúrája Indiában, mely az ország 1947. évi függetlenné válása óta immár a 16. törvényhozás összetételének megállapításra volt hivatva. A szövetségi államok/területek szerint öt fázisra osztott folyamat a szokottnál is jobban elhúzódott, egyenes arányban a több mint 1,2 milliárd fős társadalom választásra jogosult – idén már 814,5 millió fős – növekedésével.1 India mögött igen mozgalmas, válságokat és sikereket egyaránt hozó korszak áll, melyben az április mindenképpen ha-tárpontot jelentett. A Nemzeti Demokratikus Szövetség (NDA) elsöprő győzelmével ugyanis a „világ legnépesebb demokráciájának” tíz év után ismét hindu nacionalista irányultságú kormánya lett, ami – különösen az előző NDA-kormányzás fejleményeinek tükrében – felveti a kérdést: milyen fordulatokat vehet az immár széles körben nagyhatalomként kezelt dél-ázsiai óriásállam kül- és biztonságpolitikája? Elemzésünk az új indiai kormányzat eddigi megnyilvánulásainak értelmezése mellett a lehetséges kibontakozás irányait kutatja.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2014/18.pdf
The Ukrainian Crisis from an American Perspective
The Ukrainian crisis opens a new phase in the relations between Russia and the United States. The policy of ‘Reset’ which was introduced with great expectations by the Obama administration in 2009 has irrevocably run off track. As Barack Obama had promised, Vladimir Putin’s policies in Ukraine had consequences in terms of U.S. policy towards Moscow and its European NATO allies. However there are substantial questions concerning the long term impact of the Ukrainian crisis on US strategy towards Eastern Europe and Russia, whether we are witnessing a significant shift or just a correction, a sort of an adjustment of policies to the new realities in Eastern Europe.
Author: Gergely Varga
Whole article: 2014/17.pdf
A 2014-es jubileumi Fragile (Failed) States Index és tanulságai
2014-ben a Found for Peace gondozásában immáron tizedik alkalommal jelent meg a világ 178 államát a működőképessége alapján rangsoroló lista. Az évforduló nemcsak az index koncepciójának és nevének újragondolását hozta magával, de lehetőséget nyújtott az elmúlt tíz év adatsorainak összevetésére, a folyamatok mélyebb elemzésére is.
Szerző: Marsai Viktor
Teljes cikk: 2014/16.pdf
A NATO walesi csúcstalálkozójának napirendje
A NATO állam- és kormányfői másfél évvel a chicagói csúcs után, szeptember 4-én és 5-én ismét csúcstalálkozót tartanak, ezúttal Walesben. Legutóbb 1990-ben volt Nagy-Britannia NATO-csúcstalálkozó házigazdája, a hidegháború legvégén, fél évvel a Szovjetunió megszűnése előtt. Az idei csúcstalálkozó fókuszába ismét Oroszország és a kollektív védelem kérdése kerül, ám ezúttal éppen ellenkező előjellel: a szövetség politikai és katonai vezetői „fittebb, gyorsabb és rugalmasabb” NATO kialakítását tűzték ki célul, aminek a hátterében az elmúlt bő fél év ukrajnai eseményei állnak. Emellett több meghatározó téma szerepel a találkozó napirendjén: az afganisztáni ISAF-művelet közelgő lezárása, a védelmi kiadások növelésének szükségessége és a képességfejlesztés feladatai. Elemzésünk e témaköröket tekinti át, és összegzi a találkozót övező várakozásokat.
Szerzők: Csiki Tamás- Tálas Péter- Varga Gergely
Teljes cikk: 2014/15.pdf
Az Iszlám Állam előretörése Irakban és az amerikai válaszcsapások
2014. augusztus elején az Iszlám Állam (korábban az Iraki és Levantei Iszlám Állam) nevű radikális iszlamista szervezet újabb támadáshullámot indított Észak-Irakban, amelynek során elfoglalta a jazídi kisebbség területeit a Szindzsár-hegység közelében, illetve a keresztények lakta területeket Moszul környékén, közöttük Karakus (másik nevén Bahdída) városát, mely Irak leg-nagyobb keresztény közösségének ad otthont. Mintegy 130 000 jazídi az észak-iraki Kurd Regionális Kormányzat irányította területekre menekült, 40 000-en a Szindzsár-hegységbe húzódtak fel, ahol segítség – víz és élelem – nélkül a biztos pusztulás vár rájuk. A Moszul környéki keresztény települések mintegy 200 000 főnyi lakossága szintén az észak-iraki kurd területek felé menekül. De hasonló veszély fenyegeti a turkomán kisebbséget is. Miközben a francia külügyminiszter, Laurent Fabius kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának soron kívüli összehívását, Barack Obama engedélyt adott az Iszlám Állam állásainak és egységeinek bombázására. Az indoklás az amerikai érdekek megóvása, a szélsőséges iszlamisták megállítása, illetve a polgári lakosság és a kisebbségek védelme.
Szerző: N. Rózsa Erzsébet
Teljes cikk: 2014/14.pdf
A líbiai helyzet és az európai nagystratégia hiánya
Az elemzés egy két tanulmányból álló sorozat első, elméletibb megközelítésű része, amely az elhúzódó líbiai válságra adott elégtelen európai válaszok és az európai nagy-stratégia hiánya közti összefüggéseket elemzi. A 2011 októbere óta eltelt időszak észak-afrikai eseményeit bemutató második tanulmány a Nemzet és Biztonság 2014/3. számában jelenik meg.
Szerző: Marsai Viktor
Teljes cikk: 2014/13.pdf
Az intézményi, szervezeti bizalom helyzete Magyarországon a 2014-es év elején
Az utóbbi évtizedek pszichológiai, szociológiai, politológiai és közgazdasági vizsgálódásainak kurrens témájává vált a bizalom jelentésének kifejtése, magyarázata és gyakran az empirikus mérésére való törekvés is. A személyközi és a csoportközi bizalom-indexé mellett egyre inkább elterjedt a gazdasági, a pénzügyi, a fogyasztói, a vállalkozói bizalomindexek számítása. A bizalom kialakulhat a másik félhez fűződő érzelmek kapcsán, vagy pedig kognitív folyamat eredményeként. A bizalom kutatása az interperszonális és csoportközi kapcsolatok mellett magában foglalja az intézmények, a szervezetek, a társulások, és ezeken keresztül az egyes alrendszerek megítélését is. Számos módszertani probléma is felmerülhet akár csak az intézményi bizalom vizsgálata során, amelyek nehezítik és meg is akadályozhatják az időbeli vagy az egyes országokban kapott eredmények összevetését. A feltett kérdések eltérései is könnyen vezethetnek ahhoz, hogy az empirikus kutatások eltérő jelentéstartalmakat vizsgálnak, többek között várt cselekvést, bizalmat,bizakodást, meggyőződést, ráhagyatkozást, várakozást, kompetenciát, amelyek egy részének nincs köze a bizalom fogalmához. Az időszakonként eltérő országon belüli, valamint országok közötti társadalmi, gazdasági kontextusok és intézményi állapotok meglepő eredményeket is mutathatnak. Az intézményi, szervezeti bizalom összetevőinek áttekintését követően a 2014. évi februári adatokból a magyar társadalom intézményi, szervezeti bizalmának helyzetét mutatom be.
Szerző: Szabó I. László
Teljes cikk: 2014/12.pdf
Az európai államok államháztartási kiadásainak alakulása a világgazdasági válság következtében. A hazai államháztartási kiadások nemzetközi kontextusban történő áttekintése.
Magyarország GDP-hez viszonyított államháztartási kiadásainak aránya a 2008-as pénzügyi és reálgazdasági válság kitöréséig megközelítette a kontinentális és a skandináv országokra jellemző arányokat, valamint jelentékeny mértékben meghaladta a közel hasonló gazdasági fejlettséget képviselő déli, balti, valamint visegrádi országcsoport arányait. Az elemzésben kifejtett okok következtében a világgazdasági válság paradox módon hozzásegített bennünket ahhoz, hogy az államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított arányában mutatkozó különbségeket hazánk csökkenteni legyen képes. A tanulmány a hazai államháztartási kiadások arányainak bemutatása mellett érzékeltetni kívánja az egyes európai országcsoportokra jellemző tendenciákat, s a hazai mértékeket a fennálló európai mértékek tükrében kívánja értékelni.
Szerző: Felméry Zoltán
Teljes cikk: 2014/11.pdf
Az Egyesült Államok katonai jelenléte a csendes-óceáni térségben
Globális és egyben csendes-óceáni nagyhatalomként az Amerikai Egyesült Államok az erősödő ázsiai hatalmi vetélkedés egyik kulcsszereplője. Jelen elemzés arról ad áttekintést, hogy az Egyesült Államok milyen stratégiával – haderő-kivetítéssel, katonai szövetségi és partnerkapcsolatokkal – kívánja megőrizni ázsiai katonai fölényét.
Szerző: Varga Gergely
Teljes cikk: 2014/10.pdf
Miről szól a thaiföldi belpolitikai pengeváltás?
Míg Európa az utóbbi hónapokban nagyrészt az ukrajnai válságra figyelt, addig a világ másik felén, Thaiföldön újabb fejezetéhez érkezett a baloldal vezető pártja és az urbánus konzervatív erők immár csaknem évtizedes küzdelme. A bangkoki utcákon zajló erőszakos megmozdulások, majd az új parlament megválasztásának ellehetetlenítése a külvilág számára is világosan jelzik az ország mély belső megosztottságát, amelyet az elveket hangoztató nyilatkozatok mögött valójában a hosszú távú csoportérdekek stratégiai szintű ütközése idézett elő és tart napirenden, tovább bénítva Délkelet-Ázsia egyik legjelentősebb államának politikai életét. Jelen elemzésünk a thaiföldi belpolitikai krízis hátterébe nyújt betekintést.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2014/9.pdf
A jelenlegi ukrán válságról 2.0
2014. február 18–20-án már-már háborús veszteségeket produkáló felkelésbe torkolltak a 2013. november 21. óta zajló ukrajnai tiltakozások. Elemzésünkben – amely a január 31-én lezárt előző írásunk jelentősen bővített és aktualizált változata – e tiltakozások fordulópontjait, jellegzetességeit, dinamikáját és eredményeit tekintjük át röviden.
Szerző: Tálas Péter
Teljes cikk: 2014/8.pdf
Az Egyesült Államok hadereje és az amerikai költségvetési megszorítások
A tanulmány részben az amerikai költségvetési korlátozás (sequestration) előzményeit és okait kívánja feltárni, ám ennél is lényegesebb, hogy fényt kíván deríteni a védelmi kiadások csökkentésének lehetséges következményeire rövid és hosszabb távon egyaránt. Az elemzés a 2013-as változásokat tekinti át, s ezek alapján kíván extrapolálni a jövőre vonatkozóan. A szerző érvelése szerint a védelmikiadás-csökkentések korántsem olyan súlyosak, mint ahogyan azt az előzetes várakozások sejtették, illetve, ahogyan a médiában jelenleg megjelenik ez a kérdés. A „túlzó” nyilatkozatokra épülő kommunikációs stratégia pedig egyértelműen partikuláris, bürokratikus-intézményi érdekeket tükröz.
Szerző: Balogh István
Teljes cikk: 2014/7.pdf
NATO- partnerségek: bővülő kapcsolatok stratégiai mélység nélkül
A 2014. szeptemberi NATO-csúcson az Észak-atlanti Szerződés Szervezete partneri rendszerének áttekintése és megerősítése lesz az egyik kiemelt téma. Elemzésünk szerzője a NATO eddig kialakított kapcsolatrendszerét tekinti át.
Szerző: Varga Gergely
Teljes cikk: 2014/6.pdf
A XXII. téli olimpia fenyegetettségéről
Mivel a XXII. téli olimpiára Vlagyimir Putyin és az orosz kormányzat olyan presztízsrendezvényként tekint, amely ismét modern, stabil, magabiztos és sikeres nagyhatalom-ként mutatva be az országot szerintük megváltoztathatja a világ Oroszországról alkotott képét, az olimpia helyszíne pedig igen közel fekszik az Oroszországi Föderáció észak-kaukázusi térségéhez – az elmúlt években itt került sor oroszországi terrorcselekmények több mint 90%-ára –, a nemzetközi és a magyar média is fokozottan érdeklődik a szocsi téli olimpia biztonsága iránt. Jelen elemzés azt igyekszik bemutatni, milyen tényezők miatt tekinthető a 2014. február 7-én kezdődő téli olimpia fenyegetettsége igen csekélynek.
Szerző: Tálas Péter
Teljes cikk: 2014/5.pdf
Válságok Közép-Afrikában II. – Polgárháború a Közép-afrikai Köztársaságban
Előző tanulmányunkban1 – alig egy héttel a kirobbanása után – a dél-szudáni konfliktus körülményeit vizsgáltuk meg, és igyekeztünk azt regionális dimenzióban értelmezni. Elemzésünk ezúttal a Közép-afrikai Köztársaság hasonlóan régi hagyományokkal rendelkező válságát vizsgálja, amelynek normalizálása az egyre intenzívebb nemzetközi szerep-vállalás ellenére sem tűnik egyszerű feladatnak.
Szerző: Marsai Viktor
Teljes cikk: 2014/4.pdf
A jelenlegi ukrán válságról
Mikola Azarov ukrán kormányfő 2014. január 28-i lemondása, illetve ugyanezen a napon a január 16-i, az alapvető szabadságjogokat csorbító törvényeknek az ukrán parlament általi visszavonása az első kézzelfogható eredményei a 2013. november 21. óta zajló ukrajnai tiltakozásoknak. Elemzésünkben e tiltakozások fordulópontjait, jellegzetességeit vesszük röviden számba annak érdekében, hogy érzékeltessük a válság kimenete-lének lehetséges perspektíváit.
Szerző: Tálas Péter
Teljes cikk: 2014/3.pdf
Német stratégiai és védelempolitikai jövőkép I.
2014 több szempontból is fontos év lesz a német védelempolitika jövője és az ország stratégai szerepvállalása szempontjából. Az új kormánykoalíció megalakulását követően ebben az évben (fontos tanulságokkal) zárul a Bundeswehr legnagyobb nemzet-közi szerepvállalását jelentő ISAF-művelet, amely a katonai erő alkalmazása terén sok tekintetben hozzájárult a német stratégiai kultúra „normalizálódásához”. Ehhez kapcsolódóan a szeptemberi NATO-csúcstalálkozóhoz közelítve megélénkül a szövetség jövőbeni szerepéről és működéséről szóló stratégiai vita, aminek egyik meghatározó kérdése lesz Európa államainak – így Németországnak – a szerepe és tehervállalása is. Emellett pedig félidejéhez ér a tervek szerint 2017-ig megvalósuló német haderőreform, amelynek első eredményeit és tanulságait már összegezhetjük. Elemzésünk elsőként az ország átalakuló stratégiai kultúráját, változó nemzetközi ambícióit vizsgálja, arra a kérdésre keresve a választ, hogy a következő években Németország „normalizálódó nagyhatalomként” hajlandó lesz-e, képes lesz-e vezető szerepet vállalni Európában, vagy elmarad a szövetséges államok elvárásaitól, és „kiszámíthatatlan szövetséges-ként” viselkedik?
Szerző: Csiki Tamás
Teljes cikk: 2014/2.pdf
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
Öt évvel azután, hogy az EU állam- és kormányfői 2008-ban találkoztak utoljára azzal a kifejezett céllal, hogy döntéseikkel az Európai Unió Közös Biztonság- és Védelempolitikájának (EU KBVP) továbbfejlesztését, gyakorlati alkalmazhatóságának fokozását lehetővé tegyék, 2013. december 19–20-án ismét KBVP-csúcstalálkozóra került sor Brüsszelben. A korábban nagy várakozásokkal övezett találkozó várható eredményességével kapcsolatban decemberhez közeledve egyre visszafogottabb nyilatkozatok születtek. Az elemzés azokat a problémaköröket tekinti át és értékeli, amelyekre a találkozónak válaszokat kellett (volna) megfogalmaznia – és amelyek ismét láthatóvá tették az Európai Unió mint nemzetközi szereplő cselekvőképességének korlátait a biztonság- és védelempolitika terén.
Szerző: Csiki Tamás
Teljes cikk: 2014/1.pdf