JLI SVKP Elemzések 2025
The Changing European Security Architecture – The Czech View’
Not only threat perceptions, but the European security landscape itself has also significanty transformed since 2022. Building on the lessons learnt from more than three and a half years of intense warfare in our immediate neighbourhood, this analysis provides an overview and assessment of the Czech answers to the pressing dilemmas and tasks in the defense realm, also looking ahead to the upcoming parliamentary elections and their potential effects to Czech defense policy.
Szerző: Zdenek Rod
Teljes cikk: 2025/17.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet 2025 szeptemberi tiencsini csúcstalálkozójáról
A legtöbb megfigyelő egyetért abban, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek (Shanghai Cooperation Organization – SCO) tiencsini csúcstalálkozója (2025. augusztus 31. – szeptember 1.) egy az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel szembeni politikai demonstráció volt, a szervezet pedig a Kínai Népköztársaság szuperhatalmi törekvéseinek platformjaként mutatkozott meg. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy az SCO szimbolikus tiencsini felértékelődése elsősorban kinek volt köszönhető: a Hszi Csin-ping vezette Kínának, amely vitathatatlanul ügyesen használja ki az amerikai adminisztrációval szembeni növekvő nemzetközi elégedetlenséget; a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországi Föderációnak, amely a kínai–orosz politikai és gazdasági együtt-működés elmélyítését remélve az idei találkozón retorikailag teljes mértékben támogatta Peking elképzelését a világrend újjáépítéséről, sőt gyakorlatilag elismerte Kína vezető szerepét a „Globális Dél” országai felett is; vagy a találkozón jelen sem lévő Donald Trumpnak, akinek elnöksége alig több mint fél éve alatt látszólag sikerült még Indiát is Kína karjaiba üldöznie. Nincs egyetértés a tiencsini csúcs helyiértékének meghatározása kapcsán sem: míg a kommentátorok egy része a világrend-változás egyfajta mérföldköve-ként igyekszik bemutatni, mások úgy vélik, hogy Kína Tiencsin után sem rendelkezik a globális vezetéshez szükséges tulajdonságokkal és képességekkel, a többiekről nem is beszélve. Az elemzés néhány olyan vonásra és fejleményre világít rá a főszereplő hatalmak – Kína, India és Oroszország – vonatkozásában, amelyek segítenek árnyaltabb válaszokat adni a fenti kérdésekre.
Szerzők: Deák András György – Háda Béla – Tálas Péter
Teljes cikk: 2025/16.
A Zapad-2025 hadgyakorlatról
2025. szeptember 12-16. között tartják Beloruszban a Zapad-2025 orosz–belorusz hadgyakorlatot, amelyet több szempontból is komoly figyelemben részesítenek a nemzetközi média és a biztonságpolitikai szakma képviselői. Egyrészt, mert a négy nagy orosz hadgyakorlat – a Zapad (Nyugat), a Vosztok (Kelet) a Centr (Központi) és a Kavkaz (Kaukázus) – közül ez a leghosszabb múlttal rendelkező. Másrészt, mert mind az orosz, mind pedig az európai biztonság számára ennek a gyakorlatnak a legfontosabbak a katonai és politikai üzenetei stratégiai szempontból (ti. mit csinálnak és milyen forgatókönyvek alapján). Harmadrészt azért, mivel a 2014 óta tartó orosz–ukrán konfliktus 2022. februári, teljes körű háborúvá való eszkalálása, továbbá a NATO Finnországgal és Svédországgal való kibővülése óta ez az első Zapad hadgyakorlat. A 2023-ban bejelentett gyakorlatot ugyanis végül nem tartották meg. Ha ehhez hozzátesszük, hogy többek szerint a 2021-es Zapad hadgyakorlat orosz részről egyfajta előkészítése volt az Ukrajna elleni agressziónak, a Zapad-2013 pedig a Krím annexiójának, aligha csodálkozhatunk a Zapad-2025 iránti fokozott figyelmen. Jelen írásunkban a tervezett hadgyakorlatot, illetve a gyakorlattal kapcsolatos európai reakciókat mutatjuk be. Továbbá arra is keressük a választ, hogy miként értelmezzük a Zapad-2025-öt: egyfajta politikai demonstrációként, a putyini vezetés következő destabilizáló lépésének előkészítéseként, vagy csupán a megváltozott biztonsági helyzethez való orosz alkalmazkodásként, ahogy azt szervezői állítják?
Szerző: Tálas Péter
Teljes cikk: 2025/15.
Izrael Állam afrikai kapcsolatrendszere
Az afrikai kontinens a 21. században egyszerre vált a nagyhatalmi versengés egyik kulcsfontosságú színterévé és – erőforrásai, valamint fejlődési potenciálja miatt – a század egyik lehetséges „győztesévé”. Ez a kettősség jól tükröződik az aktuálpolitikai folyamatokban. A megerősödő anti-kolonialista nemzeti mozgalmak az egykori gyarmattartó európai hatalmak térvesztését eredményezik, miközben régi-új, globális szerepre törekvő országok, mint Oroszország és a Kínai Népköztársaság, igyekszenek kihasználni a keletkezett űrt. Az ezekhez az országokhoz fűződő kapcsolatok jellege – miszerint alá-fölé rendeltségi vagy valódi partneri viszonyt céloznak meg – azonban továbbra sem egyértelmű. A nagyhatalmak mellett számos regionális és feltörekvő ország is jelentős befolyással bír Afrikában különböző kulturális, gazdasági és politikai motivációk mentén. Ugyanakkor bizonyos országok – akár tudatosan fenntartott – alacsony láthatóságukkal aszimmetrikus szerepet töltenek be Afrikában – ilyen ország Izrael is. Az elemzés az elmúlt évtizedek stratégiai folyamatait áttekintve Izrael afrikai szerepét és célkitűzéseit vizsgálja.
Szerző: Fodor Márk Joszipovics
Teljes cikk: 2025/14.
A Fülöp-szigetek haderőfejlesztésének tengeri dimenziója – eredmények és kilátások
A mögöttünk álló évtized folyamán Vietnám mellett a Fülöp-szigetek volt az a délkelet-ázsiai állam, amely a leggyorsabban növelte védelmi célú kiadásait. Hasonlóságuk emellett kiterjedt a modernizációs szükségleteikre is: mindketten jelentős haditechnikai lemaradást mutattak a régióban tapasztalható viszonyokhoz képest, miközben a Dél-kínai-tengeren területi vitában állnak a fegyveres erőit rendkívül gyors ütemben fejlesztő Kínai Népköztársasággal. Manila a 2010-es évek végéig gyenge hatásfokkal valósította meg a fejlesztési terveit, ám Peking nem az elvárt mértékben „jutalmazta” a megbékítését célzó filippínó politikai vonalvezetést, így az utóbbi években újra intenzívebbé váltak a szigetország fegyver-beszerzései. Ezzel párhuzamosan védelmi együttműködései is fejlődnek a régióban, ami nyomot hagy a haderő-fejlesztés konkrét irányain és ütemén is. Elemzésünk a Fülöp-szigetek fegyverkezési programjának azon aspektusaival foglalkozik, amelyek a tengeri önvédelmi képességek fejlesztéséhez kapcso-lódnak.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2025/13.
Integrációs törekvések a türk világban: a Türk Államok Szervezete
Magyarország adott otthon a Türk Államok Szervezete informális csúcstalálkozójának 2025. május 20-21-én. Az egyre meghatározóbb szerepre szert tevő szervezet a türk államok közötti legfontosabb egyeztető platform, az integrációs-egyeztető törekvések fóruma, amely jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi években. Magyarország 2018-ban csatlakozott megfigyelőként az akkor még Türk Tanácsnak (Turkic Council) nevezett kormányközi szervezethez, 2025-ben pedig első alkalommal adott otthont az immár Türk Államok Szervezetének nevezett tömörülés informális csúcstalálkozójának. Az elemzés a türk világban zajló integrációs együttműködési folyamatot, különösképp a Türk Államok Szervezetének fejlődését mutatja be és értékeli.
Szerző: Egeresi Zoltán
Teljes cikk: 2025/12.
A regionális védelmi kiadások elemzése – Ázsia
Átalakuló világrendünkben a hatalmi képességek egyik indikátorát a katonai/védelmi célokra fordított erőforrások jelentik, ugyanis katonai eszközöket, hadianyagokat, védelmi felszerelést, kiképzést és a jövőre vonatkozó haditechnikai fejlesztéseket stb. az erőforrások függvényében tudnak biztosítani az államok. E tekintetben a 2008/2009-es gazdasági világválság cezúrát jelentett, ugyanis – legkésőbb – ettől az időszaktól a klasszikus nyugati nagyhatalmak fokozatosan veszítenek hatalmi képességeikből. Ez a hatalomvesztés relatív a felemelkedő globális és regionális hatalmakkal szemben, aminek hátterében először a változó gazdasági hatalmat, majd a politikai érdekartikuláció új hangsúlyait, végül pedig az érdekérvényesítés katonai eszközeinek fejlesztési lehetőségeit láthatjuk az elmúlt évtizedben. Az elemzés Ázsia védelmi kiadásainak 2008 utáni alakulását mutatja be, a kontinentális szintű tendenciák mellett külön is figyelmet szentelve annak, hogy milyen tényezők formálták az egyes kiemelkedő jelentőségű államok védelmi ráfordításait. Ennek során az információkat 2023-ig dolgozza fel, mert az az utolsó év, amikorra hiteles (nem csupán becsült) adatokkal rendelkezünk.
Szerzők: Csoma Mózes – Farkas Domonkos – Felméry Zoltán – Háda Béla – Márton Richárd
Teljes cikk: 2025/11.
Az orosz–ukrán háború harmadik évének tanulságai
Elemzésünk az orosz–ukrán háború harmadik évének tanulságait foglalja össze. Ennek során szólunk az év katonai mérlegéről és a háború befejezésének esélyeiről, az orosz gazdaság állapotáról és az Oroszországnak nyújtott támogatásról, a legfontosabb ukrán társadalmi és politikai vitákról, az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásról, a fegyverszállításokról és a védelmi jellegű támogatásokról, valamint a legfontosabb szereplőknek a háború harmadik éve során tanusított magatartásáról.
Szerzők: Csiki Varga Tamás – Csoma Mózes – Deák András György – Egeresi Zoltán – Háda Béla – Jójárt Krisztián – Kemény János – Tálas Péter
Teljes cikk: 2025/10.
Ukrajna katonai támogatása az orosz-ukrán háború harmadik évében
Elemzésünkben – az orosz–ukrán háború harmadik évének értékeléséhez kapcsolódva – azt mutatjuk be, hogy milyen típusú és volumenű katonai támogatást kapott Ukrajna a nemzetközi közösség tagjaitól. Bár közismert állítás, hogy Ukrajna nyugati támogatás nélkül nem tudná folytatni honvédő háborúját, ezt a tényt előzetesen mi is hamgsúlyozzuk. Volodimir Zelenszkij elnök egy február elejei interjúban azt állította, hogy a fronton használt fegyverzet és katonai felszerelés 40%-át Ukrajnában gyártják, 30%-át pedig az Egyesült Államok szállítja. A külföldi támogatás jelentőségét Ivan Havriluk ukrán védelmi miniszterhelyettes is megerő-sítette, mondván: a minisztérium szerint a fronton használt felszerelések 70%-a nemzet-közi támogatásokból származik.
Szerző: Kemény János
Teljes cikk: 2025/9.
Oroszország támogatása az orosz-ukrán háború harmadik évében
Elemzésünkben – az orosz–ukrán háború harmadik évének értékeléséhez kapcsolódva – azt mutatjuk be, hogy Oroszország milyen típusú és volumenű segítséget kapott az ukrajnai agresszióját támogató legfontosabb partnereitől – Kínától, Észak-Koreától és Irántól – a háború harmadik évében.
Szerző: Kemény János
Teljes cikk: 2025/8.
Biztonságpolitikai konferencia Münchenben – Tanulságok Európa számára
Bár az elmúlt három évben az átalakuló világrend és az orosz–ukrán háború jelentették a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (Münich Security Conference) általános keretét, illetve fő specifikus témáját, és ez ebben az évben sem változott, a Trump-adminisztráció európai bemutat-kozása és egy várt/remélt orosz–ukrán „béketerv” körvonalazása 2025-ben elvitte a show-t. Értékelésünk a konferencia értelmezési keretét adja a legfontosabb tanulságok azonosításával Európa számára – kiemelten azzal a következtetéssel, hogy mindez csupán az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásának a bevezető aktusa volt.
Szerző: Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2025/7.
Egyszeri vagy rendszerszintű a rezisztencia? Orosz makrogazdasági helyzet a háború harmadik évében – és a kilátások
Az orosz gazdaság szankciós ellenálló- és háborús képességeit illetően erősen megosztott az elemzői közeg. A makrogazdasági pálya jó eredményeit részben magyarázza a múltból felhalmozott és frissen beérkezett exportbevételek elköltése. Ugyanakkor ezek a források kimerülőben vannak, az orosz gazdasági tevékenység távolodik a békebeli viszonyoktól, a fejlődési pálya az egyensúlyitól. Mindez nem feltétlenül a háború végét vetíti előre, de eggyel több okot adhat a fejfájásra a döntéshozóknak. A szankciók mindeddig meglepően keveset tettek hozzá az orosz kivéreztetéshez. A fő gazdasági kockázat a háború, nem annyira a szankciók. Mindazonáltal utóbbiak szerephez juthatnak a nyugati magatartás változása mentén, illetve ha azokat megtámogatják a globális piaci fundamentumok és környezet, jelentősen rontva az orosz kilátásokat.
Szerző: Deák András György
Teljes cikk: 2025/6.
Trump és Grönland
Donald Trump Grönland „megszerzését” második elnökségi ciklusának egyik korai célitűzéseként hirdette meg, mint az amerikai és a nemzetközi biztonság érdekében álló lépést. Bár erről már 2019-ben is beszélt, és akkor meg kívánta volna vásárolni a szigetet Dániától, most nagyobb visszhangott váltott ki az ötlet, ugyanis a szavakat tényleges diplomáciai lépések is követték, és a nemzetközi médiafigyelmet az ragadta meg leginkább, hogy „nem zárta ki a katonai erő használatát sem”. Elemzésünkben áttekintjük az amerikai elképzelés megvalósításának reális lehetőségeit, korlátjait, és értékeljük a valószínűbbnek tekinthető forgatókönyvek várható következményeit.
Szerző: Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2025/5.
Trump és a Panama-csatorna
Ahogy Grönland esetében, Donald Trump a Panama-csatornára vonatkozóan is bejelen-tette „igényét” arra vonatkozóan, hogy újból megerősítse az amerikai befolyást a straté-giai jelentőségű közlekedési–szállítási útvo-nal és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra felett. Avagy Trump megfogalmazásában „visszaszerezze a csatornát”.A migrációs tárgyalások mellett e cél elérését szolgálta Marco Rubio amerikai külügyminiszter február 2-i útja, amely beiktatása után elsőként Latin-Amerikába, ezen belül is Panamába vezetett. Az elemzés az amerikai igény valóságtartalmát, a reális lehetősége-ket és a nyomásgyakorlás várható következ-ményeit tekinti át.
Szerző:Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2025/4.
Trump és a NATO: Mire lenne elég a GDP 5%-át kitevő védelmi költségvetés?
A kampányígéreteknek és az előzetes várakozásoknak megfelelően Donald Trump már beiktatása előtt, december 20-án jelzett európai szövetségeseinek: a tranzakcionalizmus kora visszatért, az Egyesült Államoknak „kiszervezett” európai védelem nem fenntartható. Ennek szellemében nagyobb ráfordítást, a védelmi kiadások dinamikus növelését várja a NATO-tagállamoktól – egészen a nemzeti össztermék (GDP) 5%-os szintjéig. Elemzésünk azt mutatja be, mit jelentene egy ekkora növelés, mire lenne elegendő az európai védelmi képességek megerősítése terén?
Szerző: Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2025/3.
A vietnámi haderőfejlesztés trendjei, 2014-2024
A jelen elemzés Vietnám (vagy hivatalos nevén Vietnámi Szocialista Köztársaság) haderőfejlesztési trendjeit mutatja be az elmúlt évtizedre visszatekintően, a londoni székhelyű International Institute for Strategic Studies (IISS) nemzetközi kutatóintézet Military Balance+ adatbázisa és egyéb szakértői források alapján.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2025/2.
Észak-koreai katonák az orosz–ukrán fronton
2024 október-november fordulóján a nemzetközi közvéleménynek azzal kellett szembesülnie, hogy az orosz és az észak-koreai vezetés eszkalálta az orosz-ukrán háborút azzal, hogy Phenjan – lőszerek és balisztikus rakéták után –, észak-koreai katonákat is küldött az orosz-ukrán frontra. Elemzésünk ennek a lépésnek motivációit, okait, körülményeit, illetve lehetséges következményeit tárgyalja.
Szerző: Csoma Mózes
Teljes cikk: 2025/1.